Az államháztartás tizenegy havi hiánya 766 milliárd forint

Novemberben az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) központi alrendszerének hiánya 190,9 milliárd forint volt, az év első tizenegy hónapjában ez 766,3 milliárd forintot tett ki, a 998,4 milliárd forintos éves előirányzat 76,7 százalékát. Ennek tükrében az év egészére az uniós módszertan szerint meghatározott 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is elérhető – közölte a pénteken kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Tavaly ilyenkor a 1842,4 milliárd forint összegű hiány 26,9 százalékkal lépte túl a tervezett összeget.

Ez év november végéig a központi költségvetés hiánya 659,5 milliárd forintot tett ki, az elkülönített állami pénzalapok 78,5 milliárd forintos többletet értek el, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 185,3 milliárd forintos deficittel zártak.

Az államháztartás központi alrendszeréhez november végéig 19 135,1 milliárd forint összegű bevétel folyt be, 1933,3 milliárd forinttal, 11,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

November végéig általános forgalmi adóból az éves előirányzat 95,8 százaléka, jövedéki adóból 94,6 százaléka, míg személyi

jövedelemadóból 92,6 százaléka, szociális hozzájárulási adóból és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 89,3 százaléka teljesült. Ezen kívül az év első tizenegy hónapjában összesen 1156,0 milliárd forint uniós bevételt könyvelhetett el a költségvetés, az uniós fejlesztésekhez köthető kiadások pedig megközelítették az 1341,3 milliárd forintot.

Az év első tizenegy hónapjában a büdzsé bevételei közül általános forgalmi adóból 4108,1 milliárd forint érkezett be a központi költségvetésbe, ami az egy évvel korábbi bevételt 557,4 milliárd forinttal haladta meg.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első tizenegy hónapjában 2185,7 milliárd forint volt, amely 210,6 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka hogy a magasabb bérkiáramlás miatt megemelkedtek a befizetések.

A jövedéki adóból származó bevétel az év első tizenegy hónapjában 1079,3 milliárd forintot tett ki, ami 64,2 milliárd forinttal nőtt az egy évvel korábbihoz hasonlítva.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel november végéig 222,9 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi bevételnél 9,3 milliárd forinttal magasabb. A növekedés hátterében a pénzforgalmi szolgáltatók és a kincstár egyaránt magasabb befizetése áll.

A kiadások 19 901,4 milliárd forintot értek el, 857,2 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal haladták meg az elmúlt év azonos időszakit.

Emelkedtek a költségvetési szervek kiadásai, az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, az EU költségvetéséhez történő hozzájárulás, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.

A kiadások közül a családi támogatásokra november végéig összesen 367,5 milliárd forintot fordítottak, ez a tavaly első tizenegy havi kiadástól csupán 2,8 milliárd forinttal maradt el. A csökkenést döntően a gyermekgondozást segítő ellátásra kifizetett összegeknek az előző év azonos időszakihoz viszonyított mérséklődése magyarázza.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások november végéig 183,1 milliárd forintot tettek ki, ami 9,9 milliárd forinttal több a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az eltérés elsősorban a lakástakarék-pénztári megtakarítások után fizetett állami támogatások összegének emelkedésére vezethető vissza.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások január-november végi összege 400,1 milliárd forint volt, amit alapvetően a társasági vagyonra fordított kifizetések határoztak meg.

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások az év első tizenegy hónapjában 376,3 milliárd forintot tettek ki, 4,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az eltérés alapvetően a vasúti és az autóbuszos személyszállítási, valamint a vasúti pályahálózat működtetési költségtérítések magasabb összegű kifizetéseire vezethető vissza.

A büdzsé kamategyenlege szerint a bevételek és kiadások egyenlegeként a nettó kamatkiadás 776,0 milliárd forint lett, 103,6 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával és a kamatbevételek jelentős többletével magyarázható.

A központi költségvetés adóssága 1011,0 milliárd forinttal nőtt tizenegy hónap alatt. A kizárólag lakossági értékesítésben megvalósított forintban denominált nettó állampapír kibocsátás 1344,0 milliárd forintot tett ki, ami a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 262,9 milliárd forinttal növelte. A költségvetés adósságát 651,0 milliárd forinttal csökkentette a nettó devizatörlesztés.