Kifulladt ellenzéki vádak a kultúra finanszírozásáról

Az intézmény etikai bizottságának tegnapi közleménye szerint Gothár Péter nem taníthat többé a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). Miután vasárnap lezárták a szexuális zaklatással vádolt rendező elleni vizsgálatot, Gothár oktatói szerződésének azonnali hatályú megszüntetését javasolták az SZFE vezetésének, Upor László rektorhelyettes pedig elfogadta az ajánlást, így a rendező szerződését a tegnapi nappal megszüntette.

A kormány a Gothár-ügyet követően döntött a magyar kulturális élet működésének szabályozásáról, s az Országgyűlés holnap szavaz a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.

Pintér Béla tüntető szerint a teátrum unalmas, ha nem ellenzéki. Veszélyben a jobboldali igazgatók
Fotó: Bach Máté

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tegnapi közleménye szerint a honatyák előtt lévő kulturális törvényjavaslat átlátható működési modellt, kristálytiszta, kiszámítható helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt a a színházak fenntartásában. Mint írták, egyetlen fővárosi színháznak sem kell megszűnnie, az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem.

Amennyiben igen, azt is eldönthetik, hogy azokat kizárólag önkormányzati vagy vegyes – állami és önkormányzati – fenntartásban kívánják-e működtetni. Kitértek rá: a központi költségvetés eddig is nagyvonalú és egyre emelkedő támogatást nyújtott a kulturális intézményeknek, különösen a színházaknak.

Arra is emlékeztettek, hogy a minisztérium már korábban nyilatkozott arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap sem szűnik meg. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke a társaság közleményében azt kérte, hogy az alap forrásait inkább a függetlenek támogatására fordítsák, és ne az állami, önkormányzati intézményekre.

Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke szerint az új színháztörvénnyel a kormány demokratikus módon kezelné a színházak évtizedes problémáit, például a finanszírozás kérdését. A Nemzeti Színház igazgatója tegnap az M1 aktuális csatornán úgy fogalmazott: a törvénytervezet lehetőséget jelent az újratervezésre és az igazságtalanságok megszüntetésére, mivel a színházak támogatásának majdnem a nyolcvan százaléka a fenntartó minisztériumtól jön, miközben a tárcának nincs beleszólása a társulatok ügyeibe.

A Gothár-féle zaklatási ügyben érintett Katona József Színház mellett három másik intézmény tüntetést szervezett tegnap estére a törvényjavaslat ellen, arra hivatkozva, hogy az sérti a színházi szakma autonómiáját. A néhány ezer főt megmozgató eseményen Karácsony Gergely főpolgármester azt hangoztatta, hogy diktátumnak tekintik a módosítást.

A parlamentben, napirend előtti felszólalásában pedig Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, hogy szerinte Orbán Viktor miniszterelnök egy totális diktatúrát álmodott meg magának, amelynek „része a kultúra kivégzése”.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszában emlékeztetett, hogy Szabó és több ellenzéki képviselőtársa korábban leragasztott szájjal, szemük alá monoklit festve tiltakoztak a szexuális zaklatások – egyebek mellett Marton László ügye – miatt, amelyeket a hatalommal való visszaélés legdurvább formájának neveztek, és fellépést követeltek azok ellen, most azonban egy szóval sem ítélték el a Katona József Színházban történteket.

Míg az ellenzék a budapesti színházak művészeti függetlenségéért aggódik, addig a balliberális városvezetés ragaszkodik ahhoz, hogy minden színházigazgatói poszton az ő elveiket vallók üljenek. Karácsony a szabadtéri színházakat irányító szervezet igazgatói pályázatát annak ellenére érvénytelenítette, hogy a szakmai zsűri messzemenően támogatta a Szabad Tér Színházat már 15 éve sikeresen irányító Bán Teo­dórát. A Fővárosi Közgyűlés holnapi ülésén az ellenzéki többség pályázatot kíván kiírni a Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatói posztjára. Ezzel szemben a Fidesz vezette budapesti Városháza az elmúlt kilenc évben rendszeresen kinevezte a közismerten balliberális színházvezetőket.

Az Újszínházat vezető Dörner György is az ellenzéki támadások egyik céltáblája
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az új színházi törvény megnehezítené az ellenzéki törekvéseket, így nem tudnák elmozdítani a vállaltan jobboldali igazgatókat, például a József Attila Színház vezetőjét. Nemcsák Károly nyomás alá helyezése már meg is kezdődött azzal, hogy az általa vezetett teátrum felügyelőbizottsági elnökének máris kinevezték Vásárhelyi Mária szociológust.

Az Újszínházat vezető Dörner György is folyamatosan az ellenzéki támadások egyik céltáblája. Társulatának tagja az a Mihályi Győző, akinek három évvel ezelőtti állítólagos zaklatási ügyében például a Karácsony vezette főváros részletes tájékoztatást kért a teátrumtól, míg a Katona József Színházzal jóval megértőbbek voltak.

A Dörner igazgatta társulat egyébként tegnap bejelentette, hogy a sajtóban megjelent vádak kivizsgálására etikai bizottságot állítottak fel. Mihályi – aki a vizsgálat kezdeményezői között volt – az ATV-nek arról beszélt, hogy politikai támadást sejt az őt homályosan megvádoló, nem tényeken alapuló levél mögött, amelynek egyetlenegy mondatát sem ismeri el.

Mint mondta, egy sértett emberről van szó, aki annak idején Dörner helyét pályázta meg az igazgatói posztra. Hozzátette: jogi lépések megtételét is fontolgatja.