Beszélt arról is, hogy Magyarország zöldségből, gyümölcsből és feldolgozott áruból behozatalra szorul, ezért ezeken a területeke a kisebb gazdaságokat, családi vállalkozások termelését ösztönözni kívánják, hogy a környezetkímélőbb termeléssel jobb minőségben, kevesebb utaztatással elégítsék ki a hazai igényeket. Hozzáfűzte: az effajta termelési mód drága, nem versenyképes, ezért támogatni kell hazai és uniós forrásból.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdaság vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Balatonon hat évvel ezelőtt megszűnt a halászat, a horgászat került előtérbe, így az éttermek legálisan már nem juthatnak balatoni halhoz. Megjegyezte, hogy a vendéglátói kör kiszolgálására eddig sem volt elegendő balatoni hal, de más akvakultúrákból a szükséges halmennyiség beszerezhető.
A minőség garantálására megoldásnak nevezte a tájegységi jelző használatát, a falusi vendégasztal szolgáltatást, továbbá a tógazdasági haltermelés szerkezeti átalakítását. Megemlítette, hogy a balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzés bevezetése is megoldás lehet, jelenleg az Európai Unió előtt van a téma, s várhatóan jövő tavaszra bejegyezhetik, elfogadhatják.
A rendezvény keretében átadták a Magyar Konyha Termelői Díjakat is. A három díjazott Fekete Zsóka (mangalicafarm – Görbeháza), Varga Sándor és felesége (biodinamikus mintagazdaság – Szentgál), valamint P ó z e r István és Márkus Erika (Sajtkonyha – Csurgódomb) lett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!