Szájer: Az új bizottságban érvényesülhet a nemzeti elv

Jelentős magyar sikerként értékelte Várhelyi Olivérnek az Európai Bizottság bővítési biztosává történő kinevezését az Alapjogokért Központ tegnapi konferenciáján Szájer József fideszes EP-képviselő, aki szerint az új testület tekintettel lehet a nemzeti szuverenitás elvére. Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy Európának ki kellene állnia a hagyományos keresztény gyökerei mellett, hiszen ezek az értékek az európai egység gondolatának a letéteményesei.

Történelmi magyar siker, amit az új Európai Bizottság intézményi rendszerének összetételében sikerült elérnie hazánknak. Várhelyi Olivér kinevezése bővítési biztossá rendkívül fontos, mert ez a terület a térségünk számára stratégiai jelentőségű lesz az elkövetkező öt évben, sőt, az egész EU identitása is megújulhat az uniónak a Balkán irányába történő kiterjesztésével – jelentette ki tegnap Szájer József (Fidesz) európai parlamenti képviselő az Európa & Unió, Föderalisták és szuverenisták 70 éves harca – ki nevet a végén elnevezésű konferencián, amelyet az Alapjogokért Központ rendezett.

Szavai szerint az Ursula von der Leyen vezette, vasárnap összeállt bizottságban a nemzeti-szuverenista elvhez, valamint a kényszerek helyett az egyenjogúságot előtérbe helyező szemlélethez való óvatos visszatérés jelei láthatók. – Jean-Claude Juncker, az EB előző elnökének hivatali ideje alatt nem érvényesült a szubszidiaritás elve például a jogállamiság kérdésében, hiszen ezt a liberális ideológiai elemekkel erősen felruházott, átpolitizált fogalmat elsősorban lopakodó hatáskör bővítésre alkalmazták, és csak a tagállamokon kérték számon ezt a princípiumot, az unió intézményein azonban nem – fejtette ki Szájer József.

Varga Judit igazságügyi miniszter a konferencián arról beszélt, hogy az európai integráció szülőatyjainak – például Konrad Adenauernek és Robert Schumannak – nem volt célja a nemzeti szuverenitás csorbítása, a föderalizmust nem önfeladásként értelmezték. – Mára világos lett az EU egyik legnagyobb hiányossága: fennállása során eszmékért állt ki, nem pedig a saját hagyományai és értékei mellett – fogalmazott Varga Judit, hozzátéve: ahogyan a magyar kormány képes volt megjeleníteni a keresztény kultúra alapelveit például a migrációs és a családpolitika terén, úgy az uniónak is ezt kellene tennie, hiszen a keresztény értékek az európai egység gondolatának a letéteményesei. – Az EU-ra nem önmagában vett célként kell tekintünk, hanem olyan eszközként amellyel újból naggyá tesszük Magyarországot. A nagyobb nyugat-európai államok szintén a nemzeti érdekeiket követik, de például Franciaország és Németország esetében a föderális struktúra felel meg ennek – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója előadásában arról beszélt, hogy zsákutca az uniónak egy szuperállammá történő alakítása. – Míg az USA-ban alulról jövő módon, szervesen jött létre a föderáció és az azt leképező központi hatalom, Európa tagállamaira a politikai és gazdasági elitje felülről, a népszuverenitás elvének érvényesülése nélkül próbál rákényszeríteni egy hasonló struktúrát – mutatott rá a történész. Szavai szerint ennek egyik eszköze az Európai Bizottság, amely az utóbbi időben messze túlnőtt az eredeti funkcióján. – Fontos lenne visszanyesni a bizottságot döntéshozó szervből igazgatási intézménnyé. Az EB-nek valójában a nemzeti szuverenitás szervét, a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot kellene szolgálnia egyfajta szakapparátusként, hatóságként – fejtette ki Fricz Tamás.