Bár Magyar György arra a kérdésünkre, hogy ügyvédi irodája mennyit keresett az elítélt rabok és más fogvatartottak jogi képviselőjeként, korábban azt válaszolta, hogy köti az ügyvédi titok, az Origó által tegnap közzétett táblázat alapján viszont megállapítható, hogy a szocialista kötődésű ügyvéd irodája több mint félmilliárd forintot járt ki 419 bűnözőnek. Amennyiben sikerdíjért dolgozott – ami jellemzően a megítélt összeg 10-30 százalékát teszi ki –, akkor 50-150 millió forint üthette Magyarék markát.
Figyelemre méltó, hogy az elmúlt években a fogvatartottak számára megítélt körülbelül tízmilliárd forint majdnem negyven százaléka mindössze tíz ügyvédi iroda közbenjárásának köszönhető. Ezek közül a Mohácsi Ügyvédi Iroda a csúcstartó, amely 1880 ügyfelének több mint 800 millió forintot perelt ki a magyar államtól. Az Origó listáján egyébként hatvan iroda szerepel.
Mint korábban megírtuk, az úgynevezett börtönbiznisz beindítása a különböző NGO-khoz – jellemzően a Soros György által is finanszírozott szervezetekhez – fűződik, amelyek a 2010-es évek közepén a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva beadványok százaival fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). A strasbourgi törvényszék 2015 márciusa, valamint 2016 februárja között 99 ügyben állapított meg emberi jogi jogsértést, és zömében 1,5-8,5 millió forint közötti összeget ítélt meg egy-egy fogvatartottnak. Összesen egyébként 12 ezer beadvány érkezett a bírósághoz.
Fotó: Kurucz Árpád
Amellett, hogy az eljárások jelentős hasznot hozhattak az ügyvédi irodáknak, a szélsőliberális jogvédők azt akarták elérni, hogy a bírók ritkábban szabjanak ki letöltendő börtönbüntetést, illetve hogy az elítéltek hamarabb szabadulhassanak. Ezt támasztja alá, hogy a Soros György bőkezű támogatását is élvező magyarországi Helsinki Bizottság egy egyszerű beadványminta elkészítésével jelentősen megkönnyítette, hogy a fogvatartottak bírósághoz fordulhassanak. A perdömping céljáról árulkodik továbbá, hogy a Helsinki Bizottság 2016-os, a börtönzsúfoltság enyhítésére összeállított javaslatcsomagjában olyan ajánlások szerepelnek, mint például: nem kell büntetni, ha bírságolni is elegendő; a büntetőjogi elzárást el kellene törölni vagy, hogy a zsúfoltság okozta nehézségek miatt csökkentsék a büntetést.
