Ráfizethet a Momentum a külön állított listára

Kiszelly Zoltán szerint az ellenzék vezető ereje minden bizonnyal a DK és a Momentum közül kerül ki 2022-re. A politológus úgy véli, utóbbi párt az egész politikai elit leváltását ambicionálhatja, ám nem lesz könnyű elfogadható indokot találniuk arra, ha nem vesznek részt a kormányváltó erők összefogásában, amelyet egyébként Gyurcsány Ferenc irányíthat. A DK-n kívüli ellenzéki pártokra pedig a kiüresedés és az eljelentéktelenedés várhat.

A DK elnöke érdekei szerint, a háttérből tologatja ide-oda a baloldal sakkfiguráit Fotó: Bach Máté Fotó: BachPekaryMate Forrás: Bach Máté

A politológus arra is kitért, hogy az a stratégia, amely a két legmeghatározóbb politikai erőtől – vagyis a Fidesztől és a DK-tól – való egyenlő távolság politikájára épít, azért is hordoz magában jelentős kockázatot, mert a két markáns arculatú oldal között – Gyurcsány ügyes taktikusként mindig a Fidesz politikájának az ellentétét képviselte – nehéz karakteres identitást kiépíteni.

– Mások mellett az MDF és az LMP is próbálkozott a középen állással, de ezzel a két pólusra irányították a figyelmet, nem magukról beszéltek, és nem vezetett sikerre ez a módszer – fogalmazott.

Kiszelly Zoltán szerint az sem zárható ki, hogy a jelenlegi politikai elittel szemben egy új ellenzéki párt is megpróbálkozik alternatívát nyújtani.

– Bár Soros György, Emmanuel Macron francia elnök és egyéb külföldi liberális körök már letették a garast a Momentum vagy a Gyurcsány-párt mellett, az utolsó pillanatban is történhetnek meglepetések. Ahogyan Bajnai Gordon 2012-ben előrukkolt az Együtt-tel, akár csak egy évvel a 2022-es választás előtt is alakulhat egy új párt, új szereplőkkel, amely azt hangoztatná, hogy az eddig meghatározó politikai erőknek menniük kell. A környező országokban is számos ilyen példát láttunk – fejtette ki a politológus.

Fekete-Győrnek a kifutó ellenzéki pártok eltűnéséről szóló jóslatával kapcsolatban Kiszelly Zoltán úgy vélte: 2022 után, parlamenti mandátum nélkül és a költségvetési támogatás elapadásával ezek az alakulatok valóban kiüresedhetnek, projektcégekké válhatnak. – Ez azonban semmiképpen nem bizonyos, hiszen a Jobbiknak például alig másfél éve még közel húszszázalékos volt a támogatottsága, és ha új erőre kapna, megfelelő vezetéssel, ügyes politizálással pólusképző erővé válna, letolhatná a két baloldali riválisát a pályáról – értékelt az elemző.

Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Fekete-Győr András régóta egy csónakban evez
Fotó: Bach Máté

Ám szerinte ez nem valószínű, mert épp a kiemelkedő képességű politikusok hiányoznak az ellenzéki térfélen, és a Jobbik, valamint az MSZP és az LMP vezetésében egyaránt a középszerűség okozza az egyik legnagyobb problémát.

Az elemző szerint az eddig – akár szóbeszéd szintjén – felmerült fúziós elképzelések, így az MSZP és a Párbeszéd, valamint a Jobbik és az LMP összeolvadása önmagában nem mentheti meg ezeket a pártokat a marginalizálódástól. Ám Kiszelly logikus lépésként említette, hogy a Párbeszéd a Momentummal fűzhetné szorosabbra az együttműködést, és a parlamenti frakcióját Fekete-Győrék szócsöveként használhatná.

Megjegyezte: a Párbeszéd társelnöke korábban már részt vett hasonló kísérletben, hiszen 2012-ben Karácsony Gergely – akkor még LMP-sként – a Schiffer András vezette párt frakcióját próbálta megszerezni az Együttnek. – Emellett a Párbeszédet és a Momentumot az is összeköti, hogy mindkét párt zöldpolitikát hirdet, továbbá az MSZP valószínűleg teljesen Gyurcsány befolyása alá kerül, a Párbeszédnek pedig még van rá lehetősége, hogy a régi ellenzékkel szemben fogalmazza meg magát – húzta alá.

A legvalószínűbb ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között Kiszelly Zoltán Dobrev Klára és Fekete-Győr mellett Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökét említette meg, s úgy vélte, hogy jolly jokerként valamelyik MDF-árvát vagy Karácsony Gergelyt is előhúzhatják, mivel a szomszédos országokban több példa is akadt arra, hogy a főpolgármestert vagy a nagyobb városok vezetőit próbálták meg felépíteni kormányfőnek.