A kormány célja, hogy megállítsa a milliárdos iparággá vált börtönbizniszt, ezért a börtönviszonyok miatti kártalanításokat felfüggesztik, a nemzeti konzultáció eredménye alapján pedig olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok: a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe – mondta az igazságügyi miniszter a börtönzsúfoltsággal összefüggő kártalanítások szabályozásáról szóló előterjesztés általános vitáján.
Expozéjában Varga Judit közölte: a kártalanítási perek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét.
– Az új szabályozás érdekében a kormány a nemzetközi vitákat is kész vállalni – hangsúlyozta Varga Judit. Közölte, a visszaélések elkerülése érdekében a jövőben a kártalanításként megállapított összeg a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára érkezik, kifizetés ügyvédi letéti számlára nem teljesíthető majd, ugyanis egyes külföldről finanszírozott szervezetek, és a velük együttműködő jól ismert ügyvédi irodák felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget.
A tárca vezetője jelezte, a törvényjavaslat szerint legkésőbb szeptember 30-ig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot.
Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka szintén azt hangsúlyozta, hogy a balliberális ügyvédek egy csoportja iparággá fejlesztette a börtönbizniszt. Mint fogalmazott, ez a gyakorlat egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.
– Elfogadhatatlan, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, öt-hat millió forintot kapjanak, a battonyai rém pedig kétmillió forintot. A Burka család 45 millió forinthoz jutott, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el – sorolta Budai Gyula. A kormánypárti politikus szerint a törvényjavaslat igyekszik helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira és a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt, és kitűnően szolgálja a kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését.