Másfél ezer tárnokit csaptak be

Alig telt el negyedév a helyhatósági választások óta, máris jó néhány ellenzéki vezetésű önkormányzatról derül ki, hogy október előtt mást ígért, mint amit azóta tesz. A Pest megyei Tárnokon például több mint 1500 tárnoki kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy minden valószínűség szerint becsapták őket.

A helyiek szerint az új polgármester és csapata csupán visszafelé mutogat a munka helyett Fotó: Bach Máté

Reggel olyan a falu, mintha szürke fátyolrongyokkal volna behullatva. A februári dér hálói azok: Tárnok lefagyott.

– Na hallja! Dermedten állunk a választások óta – hangoskodik egy éltes atyámfia a községházával szemközti buszmegállóban. Apró felesége inti: – Attól, hogy nagyothallasz, az úr még nem süket – bök a kabátomra.

– Csendben sem térek magamhoz, mert ki szavazott ezekre? Az udvari bohócukat, azt a péket már le is fülelte a rendőrség, mert állítólag lopta az áramot – toldja meg jólértesülten.

Megyek a Bánki-féle pékségbe – régi nevén a Serclibe –, de a meleg bucinak hűlt helye. Az ajtón cédula: „Műszaki okok miatt zárva.” Rövid útbaigazítást köve­tően nyomom a pék portájának csengőjét, mire fekete kutya támad, aztán hegyes füllel, csillogó szemmel az ajtót lesi, de a gazda nem nyitja ki. Így hát nem tudom a legilletékesebbet megkérdezni, igaz-e, amit a településen terjesztenek róla, de az biztos, hogy a januári testületi ülésen lemondott hálapozíciójáról, az önkormányzati kft. felügyelőbizottsági tagságáról. Csoda hát, hogy a tárnokiaknak több mint gyanús az „új elit” első száz napja!? Mindenki tudja itt: a Sercliben, a lomhán keltett cipók között állt össze az ellenzéki koalíció Bánovics István háziorvos, valamint Bánki László pék és kampányfőnök vezetésével, itt ünnepelték a győzelmüket is. Itt eszelhették ki a DK-s Bitó Sándorral – aki egy korábbi Facebook-bejegyzése szerint Orbán Viktort rögtönítélő bíróság elé küldené, és a miniszterelnök tarkón lövésétől sem riadna vissza – azt a választási ígéretüket, hogy a városi csatornabekötésekből visszajáró, családonként sok tízezer forint az érintett több mint ezerötszáz választópolgár karácsonyfája alatt lesz mint ajándék. De nem volt ott.

Ajándék volt viszont a győzelem Marozsán József alpolgármesternek, aki a választások előtt még munkát keresett, most pedig több mint bruttó félmillió a fizetése. Erre mondta Szolnoki Gábor, aki három cikluson át vezette a nagyközséget, hogy felesleges pénzkidobás, hiszen ahogy eddig, úgy továbbra is elegendő lenne a társadalmi megbízatású helyettes. – Az elmúlt tizenhárom esztendő alatt hozzászoktak az emberek, hogy mindig történt valami: csatornázás, új művelődési ház, bölcsőde, vasútállomás és az M7-es autópálya leágazása – mondja a volt polgármester, aki saját szóhasználatával élve mindig a közösségért „zizegett”. Nem is gondolta volna Szolnoki Gábor, hogy kioldják alatta a nyeregszíjat.

A településen, ahol az 1250-es években a budai Vár ellátásának tárnokai éltek, munkahely alig lévén, a helyi adóbevételekkel pedig csehül állnak, ezért joggal aggódnak, milyen gazdálkodásra számíthatnak az új polgármester, Lukács László alatt, akinek az alkalmasságát ugyancsak megkérdőjelezik homályos cégügyei. Két vállalkozása az Opten céginformációs adatai szerint mintegy kétszázmilliós mínuszt termelt a múlt években. A Lukinserv Kft. 165 mil­liót – amelyből 129 millió egy rejtélyes kölcsönből adódik –, míg a Bio­tin Kft. (amely hagyományos kínai orvoslást kínál a polgármester feleségének irányításával) 46 milliót, amelyből 37 millió ugyancsak egy meg nem nevezett magánszemélytől érkezett.

A helyiek szerint az új polgármester és csapata csupán visszafelé mutogat a munka helyett
Fotó: Bach Máté

– Mintha egészen máshol laknánk, mióta a nagyszájú Bánovics doktorék vették át a hatalmat – méricskéli rozzant kerítésének elkorhadt oszlopait a Vörösmarty utca egyik portatulajdonosa. Mint mondja, fröcsköl a kivagyiság, a visszamutogatás, miközben az ígéreteik­ről hallgatnak. Somogyi Henrik már karácsonykor érdeklődött: „Hogy állunk a csatornapénzzel, amit az ünnepi fa alá ígértek?” Erre Bánovics háziorvos cinikusan azt válaszolta: „Honnan vette a karácsonyt, ember? De ha nagyon kell önnek, akkor odaadom, amennyi visszajár, csak legyen ajándék a fája alatt.” De azt is mondta már, amikor éppen nem a kormányt szidta, azt sem tartja kizártnak, hogy a polgármester feleségének hagyományos kínai orvoslásos vállalkozása az egészségházban kapjon helyet.

Ha ez nem is történt még meg, a Rákóczi utcában már kint az az óriásplakát, amely egy közönséges homokóra kíséretében a választási ígéretet kéri számon az új vezetésen: „Nagyon várjuk a csatornapénz visszafizetését!!!” Keseríti az embereket, hogy tehetetlenek, mint a hátukra fordult cserebogarak. Az ő nevükben nyitok be az önkormányzat ajtaján, ahol Jenei-Kiss Gergely jegyző irodájában derül ki, hogy előző napi bejelentkezésemet elfelejtették az új polgármesterrel közölni, aki elutazott. Jenei-Kiss mindenről hallott, de hivatalosan semmiről sem tud, de nem is beszélhet, mert hozzá írásos megkeresés nem érkezett. Két nappal később végül a polgármester hajlandó volt írásban válaszolni a kérdéseimre.

– Kampányfőnökét állítólag közműcsaláson érték, Bitó úr az ország miniszterelnökét szeretné tarkón lövetni, az alpolgármestere nemrég még munkát keresett, Bánovics doktor rendelési időben mocskolja a jobboldalt. Segítő- és képviselőtársai viselkedését polgármesterként mivel magyarázza?

– Eddigi információi távol állnak a valóságtól, ezért ragaszkodom válaszom szó szerinti közléséhez. Társaim magánéletéhez semmi közöm, ha hibázott Bánki úr, biztosan viseli majd a következményeit. Bitó úr ilyeneket nem mondott, csupán egy sok évvel ezelőtti posztját forgatta ki a sajtó. Az alpolgármesternek jól fizető állása volt Budapest másik felén, kérésemre hagyta ott. Nem tudok bizonyított esetről, amikor Bánovics doktor ilyet tett volna.

– Megválasztása előtt két céget tulajdonolt és vezetett. Az elmúlt évek során sikerült az ön irányításával több százmilliós veszteséget produkálniuk. Vélhetően polgármesterként nem ezt a gyakorlatot óhajtja folytatni?

– Mindkét cégem él és virul mind a mai napig. A jó adózók listáján szerepel. Jó a minősítésük, végzik a dolgukat.

– A lakók, akikkel beszéltem, nehezményezik, hogy választási ígéretük betartása elmaradt, ami így több mint 1500 tulajdonost érint hátrányosan, mivel a csatornázásból önök szerint megmaradt és visszajáró összeget nem kapták meg tavaly karácsonyra.

– A csatornapénzről azt ígértük, hogy kivizsgáljuk, mennyi jár belőle vissza, amire a bizottság meg is alakult, sőt el is kezdte a munkát. Pontosan azt tesszük, amit ígértünk a választások alatt.

A polgármester szó szerinti válasza nem annyira alapos, mint amennyire cinikus, Szolnoki Gábor expolgármester szerint a választási ígéret felelőtlen kampányfogás volt csupán, hiszen a csatornabekötés költségeit az önkormányzat maradéktalanul átutalta az illetékes társulásnak, amely a beruházást ténylegesen megvalósította. Rá­adásul az az összeg, amelyből Lukácsék visszafizetést ígértek, lehetetlen azért is, mert három helyről származik: pályázati forrásból, önkormányzati önerőből és az érintett tulajdonosok által felvett hitelekből. Ebből világosan kitűnik, hogy a bizottság, amelyről Lukács beszél, szimpla időhúzás.

– Ígértek mindent, most meg utánuk szó szerint a vízözön – summázza Szolnoki, majd hozzáteszi: – Az önkormányzat kasszájában bőven van forrás, de nincs mit és nincs miből visszafizetni, hiszen az önkormányzat bőven többet fizetett a csatornázásért, mint a lakosság. Ráadásul jogcím sem volna rá a vonatkozó törvények ismeretében.

A februári dér reggeli fátyolrongyai feloldódtak a délelőtti napsütésben, de a bezárt Sercli üvegajtaja és az erősödő indulatok óriásplakátja szemfényvesztően ragyog.