A halálról is beszélni kell a gyerekkel

Hogyan hat a járvány és a megváltozott élethelyzet a családokra? Mit tehetnek a szülők, hogy enyhítsék gyermekeik szorongását? Az efféle, most sokakban ott motoszkáló kérdéseket Deliága Éva pszichológus válaszolta meg a Magyar Nemzetnek.

A járványügyi helyzet arra is lehetőséget ad, hogy a családok több minőségi időt töltsenek együtt Fotó: Mirkó István

A járványügyi helyzet arra is lehetőséget ad, hogy a családok több minőségi időt töltsenek együtt
Fotó: Mirkó István

– Említette, hogy szülők és gyermekek most többet lehetnek együtt, aminek egyfelől biztosan mindenki örül, de sokan tartanak is attól, hogy mit hoz ki belőlük az összezártság. Szükségszerűek a súrlódások a családban, vagy megelőzhető, hogy egymás agyára menjünk?

– Az első és legfontosabb lépés a napirend kialakítása. Akkor nem fogunk megőrülni egymástól, ha van egy előre kitalált, megtervezett napirend, amiről a gyerekek is tudnak, illetve érdemes velük együtt kialakítani. Ennek nemcsak gyakorlati jelentősége van, érzelmi szempontból is nagyon fontos. A gyerekek alapvetően szeretik a szabályokat, szabálytartók, szabálykövetők, és ez a fajta struktúra csökkenteni tudja a szorongást. Az ismeretlentől való félelem állapotában vagyunk mindannyian, és ilyen helyzetben az életünk újrastrukturálása, valamint az, hogy naponta megtapasztaljuk, hogy ez működik, hogy lehet benne hasznos tevékenységeket végezni, visszahozza a gyerekek érzelmi biztonságát. Egy ehhez kapcsolódó fontos tanács, hogy legyünk türelmesek, mert még nagyon kevés idő telt el a korlátozások bevezetése óta, ezért még nem rázódtunk bele az új rutinba. Erre a helyzetre nincsenek tapasztalataink, mintáink, kipróbált forgatókönyvünk. Most hirtelen nagyon megváltozott a világ ritmusa, olyan, mintha visszamentünk volna százötven évet az időben.

– A világjárvány idején lehetetlennek tűnik megkerülni a halál kérdését. Mit tegyünk, ha a gyerek rákérdez?

– Azt tanácsolom, hogy ne legyenek tabuk. A szülők beszélgessenek a gyerekkel arról, hogy mi jár a fejében, mert tele lehet téves és megalapozatlan információkkal. A gyerekek maguktól nem tudják mérlegelni a tényleges kockázatot, a valószínűséget, a vírusról keringő információk azonnal táptalajul szolgálnak a szorongáshoz. A halál témája nagyon fontos, és nem korhatáros. Általában négyéves kortól egyébként is előjön, de ha van apropója, akkor még korábban. Azt szoktam javasolni a szülőknek, hogy mindenki a hite, világnézete szerint beszélje meg a gyerekével, de nyilván ne a materialista, hanem a spirituális részét hangsúlyozzuk. Mi történik a lélekkel, hogyan tudunk gondolni arra a személyre, aki már nem lehet köztünk. Én azt látom, hogy a gyerekek meg tudnak birkózni a témával, de itt is nagyon fontos a szülői támasz, az a biztonság, hogy a gyerek bármikor kérdezhet, meghallgatják és válaszokat kap a kérdéseire.