4°C Ferenc , Olívia 2022. december 3. 
A kormány 15 napig hirdethet veszélyhelyzetet az Alaptörvény szerint, annak meghosszabbításáról pedig az Országgyűlés dönt. Mivel a kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, az március 26-án lejár és meghosszabbításra szorul, mivel a járvány kritikus szakasza még előttünk áll.
A kormány gyors cselekvőképességét garantáló rendkívüli jogrendet március 24-én, kedden meg kell hosszabbítani, ha az Országgyűlés azt akarja, hogy a kormány azonnal reagálhasson a koronavírus terjedése miatt előálló rendkívüli helyzetekre. Ez az időpont azért problémás, mert ehhez el kell térni a Házszabálytól: egy normális tárgyalási rendben ennyi idő alatt nem kerülhetne a T. Ház elé javaslat.
A házszabálytól eltérni a parlament négyötödének szavazatával lehet. A kormánypártoknak kétharmaduk van jelenleg, ezért szükséges az ellenzék támogatása is a házszabálytól való eltérés elfogadásához.
Egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben tehát az ellenzék – időlegesen – megkötheti a kormány kezét, amely súlyos, emberéletekben mérhető következményekkel járna. Ennek egyébként látszanak előjelei: az ellenzéki képviselők és az ellenzéki médiumok elkezdték „felhatalmazási törvény” néven emlegetni, címkézni a koronavírus elleni védekezésről szóló jogszabályt. Az úgynevezett felhatalmazási törvény volt az, amellyel 1933-ban Adolf Hitler teljhatalomhoz jutott a német a parlament áldásával. Az Országgyűlés ülése a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött.
Orbán Viktor kormányfő kezdte a felszólalások sorát. – Tizenkét napja hirdettük ki a veszélyhelyzetet Magyarországon, mert egy ázsiai vírus fertőz hazánkban – mondta a kormányfő, kiemelve, hogy a betegségnek jelenleg nincs ellenszere. – A vakcinára való várakozás helyett felvesszük a küzdelmet – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök kifejtette, hogy az életünk megváltozik, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából. Arról is beszámolt, hogy a veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend bevezetésére azért volt szükség, mert ez rendkívül hatékony eszközöket ad a kormány a kezébe.
Orbán Viktor, a délelőtti, az operatív törzsnél tartott sajtótájékoztatóhoz hasonlóan az Országgyűlés előtt is jelentést tett, elmondta, hogy milyen eszközök állnak az ország rendelkezésére a koronavírus elleni védekezés kapcsán.
Orbán Viktor elmondta, hogy minden nemzet a maga módján válaszolt a kihívásra, és hozott intézkedéseket. A békeidőben érvényes szabályok mellett nem lehetett volna meghozni az eddig lépéseket. Egy ideig másként kell viselkednie, és szerveznie az életét – mondta a kormányfő. A veszélyhelyzeti jogrend felhatalmazta a kormányt, hogy megszervezze Magyarország önvédelmét. A kormányfő ezen lépések között említette a vírus elleni kollektív védekezés megszervezését, a fertőzés ütemének lassítását, veszélyeztetett honfitársaink megvédését, a megfelelő ellátás biztosítását, a gazdasági következmények enyhítését és a lebénuló gazdaság újraindítását.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az eddig meghalt hét beteg több súlyos betegségben is szenvedett. Jól látszik, hogy a védelmet az idősekre kell helyezni.
A miniszterelnök elmondta, hogy a készleteket a helyzet alakulása függvényében használják fel. Orbán Viktor közölte, hogy az intenzív ágy mellett lévők speciális maszkokat kapnak. Még nagyon az elején vagyunk a védekezésnek – tette hozzá.
Hozzátette: a vírus elleni védekezéshez szükséges eszközökből és felszerelésekből nyugaton hiány van, elérhető segítség ma csak keleten található, ott óriási tételeket kötöttünk le, a szállítmányok folyamatosan érkeznek. Több mint tíz repülőgép teljesít szolgálatot – mondta.
Orbán Viktor megköszönte az egészségügyi dolgozók eddig munkáját, azt mondta róluk, kiérdemelték mindannyiunk nagyrabecsülését.
Jelenleg összesen 139 684 embert tudnak igénybe venni rendfenntartásra a koronavírus járvánnyal összefüggésben Magyarországon – közölte Orbán Viktor..
A miniszterelnök ismertette: a bevethető egyenruhások – akik 65 év alattiak – 70 275-en vannak, az önkéntesek – köztük a polgárőrök – 46 573-an. A katonai védekezésről kiemelte: emelt szinten vesznek részt a határvédelemben. Közlése szerint 23 950 hivatásos katona van, 9381 tartalékos katona áll rendelkezésre, és van 10 649 az olyan katona, aki öt éven belül szerelt le. Mindösszesen 139 684 embert tudnak igénybe venni rendfenntartásra. Ha baj van, ezzel gazdálkodhatnak – mondta.
Kitért arra is, hogy az emberség parancsa még ilyen nehéz körülmények között is iránytű marad, a szomszédainkat a barátainkká is akarjuk tenni. Így most is számíthatnak ránk, ha most együtt harcolunk, később fegyverbarátokká lehetünk – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette: a románoktól garanciákat kért, amilyen ütemben ők beengedik a Magyarországról érkezőket, olyan ütemben engedjük át az osztrák-magyar határon a Románia felé tartókat. A rendőrök ezt a „zsilipelést” eddig sikeresen megoldották – értékelt a kormányfő.
A gazdasági problémákról azt mondta, hogy a bajbajutott ágazatokkal folyamatosan egyeztetnek, a munkahelyek megvédése a legfontosabb – mondta a kormányfő. Orbán Viktor közölte, hogy az első akcióterv feladata a lassulás tompítása volt, de a gazdaság újraindításához is lépések kellenek. Orbán Viktor ismertette a múlt szerdán bejelentett lépéseket is. Az akkori döntések révén több ezer milliárd maradhat az embereknél és cégeknél – mondta a kormányfő.
A kormányfő megismételte délelőtti bejelentését, újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be: a taxisok után további 81 480 kisvállalkozónak ad június 30-ig mentességet a kormány a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) átalányadó-fizetési kötelezettsége alól; kata-mentességi körbe eső területek között említette a fodrászatot, a szépségápolást, a festést, üvegezést, villanyszerelést, az egyéb humán-egészségügyi ellátást, az előadó-művészetet, a víz-, gáz-, fűtésszerelést, az épületasztalosságot, a járóbeteg-ellátást, a padló- és falburkolást, a testedzési szolgáltatást és egyéb sporttevékenységet, valamint az idősek és fogyatékossággal élők ellátását; a március 1-je előtt keletkezett kata-tartozásokra haladékot adnak, így azokat elég lesz a veszélyhelyzet lejárta utáni negyedévben befizetni; a magyarországi médiaszolgáltatások mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatt; kilakoltatásokat és a lefoglalásokat, valamint az adóvégrehajtásokat felfüggesztik – a fennálló adótartozásokat elég lesz a veszélyhelyzet lejárta után befizetni -; a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és gyed-jogosultságokat pedig meghosszabbítják.
Orbán Viktor elmondta, hogy a biztonságos banküzem feltételei garantálva vannak. Tudom, hogy a pénzintézeteknek is nehéz lesz, de nekik is segíteniük kell – mondta a kormányfő. Segítséget adtak a turizmus és vendéglátás területének is, ezeken a területeken nem kell járulékot fizetniük a cégeknek.
A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Kiemelte: a gazdasági intézkedések első feladata a gazdaság lassulásának mérséklése, ezeket újabbak követik majd, mert újabb intézkedések kellenek majd a gazdaság újraindításához.
A kormányfő felszólalásában ismertette az elmúlt héten hozott gazdasági intézkedéseket, köztük azokat, amelyeket hétfő délelőtt jelentett be.
Közölte: a gazdaságban az a legfontosabb, hogy megvédjék az emberek munkahelyét és azok, akik elveszítik az állásukat, mielőbb újat találjanak. Hasonló volt a helyzet 2010 után is, akkor sikerült megoldani a helyzetet, és most is sikerülni fog – vélekedett.
Orbán Viktor hangsúlyozta az együttműködés jelentőségét, azt mondta, ez most olyan feladat, amit egyedül senki sem oldhat meg. Mindenkinek felelőssége van, mindenkinek hozzá kell tennie a magáét – fogalmazott.
A miniszterelnök után a frakciók vezetői kaptak lehetőséget a felszólalásra.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke leszögezte, bár tudomásul vette a kormányfő beszámolóját, s egyetért a nemzeti egységben, de nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Szabó Tímea, a
Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy több olyan javaslatuk is volt, amiket a kormány megfogadott. A politikus kevesellte az adó-és járulékelengedést, és készpénzt osztanának. Szabó is bejelentette, hogy ők sem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője vázolta, hogy ők sem támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényt, mint ahogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője is ugyanezt mondta. Hozzájuk csatlakozott Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője is , aki a törvényjavaslatot támadta, és közölte, hogy ők sem szavazzák meg azt.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője elmondta, hogy a mostani kormány volt az, amely fejlődő pályára állította a gazdaságot 2010 után. Csak azok tudják kezelni ezt a helyzetet, akik már bizonyítottak – közölte Harrach Péter. Közölte, hogy pártja támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője köszönetet mondott a koronavírus elleni védekezésben részt vevő összes embernek. A neheze még előttünk van – tette hozzá. Ne most sarkítsuk ki a köztünk lévő különbségeket – mondta a politikus. Sok hétpárti egyeztetés volt, ezek jó hangulatú egyeztetések voltak – tette hozzá. Elmondta, hogy nem érti, hogy mi történt a korábbi találkozókhoz képest, és miért változott az ellenzék véleménye.
Kocsis Máté arról is beszélt, hogy a parlament 4/5-e kell ahhoz, hogy a koronavírus-törvényről. Szeretnénk Önökkel közösen dönteni – tette hozzá. Ha politikai bizalmi kérdés marad ez, akkor ez velünk is marad. Kocsis szerint az ellenzék abban is segítheti a kormányt, ha nem szavaznak. A Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy nincs semmilyen korlátlan hatalom a törvény esetében, ne csapják be az embereket.
A Fidesz frakcióvezetője felidézte, hogy több ellenzéki javaslatot is elfogadtak. A kormány folyamatos cselekvőképességével lehet biztosítani a védekezést – mondta Kocsis Máté. Ha most nem kapja meg a kormány a felhatalmazást, akkor lesz egy kritikus időszak, amikor nem tud hatékonyan védekezni. A járvány megszűnése nem a kormány akaratától függ – mondta a politikus.
Orbán Viktor viszonyválaszában közölte, a kormány vissza akarja adni a jogot a parlamentnek, hogy bármikor vissza vehesse a kormánytól a döntési jogköröket. Nem arról beszélünk, hogy 90 nap múlva összeülünk, és megvitatjuk, hogy vége-e a járványnak – mondta a kormányfő.
A célunk, hogy elhúzzuk a járvány idejét, meg kell tervezni a terjedés útvonalát, és egyetlen pillanatra se mondja fel a szolgálatot az egészségügy működését. Nem három hónapos felhatalmazást akarunk, ha a törvényt elfogadták, akkor bármikor vissza lehet venni a kormánytól a jogokat.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar ellenzék eddig mindig azt mondta, hogy Magyarország nem jogállam, most meg azért küzd, hogy maradjon a jelenlegi helyzet. A kormányfő szerint nem szabad lekicsinyelni az eddigi intézkedéseket, és nem szabad kétségbe vonni sem.
Közölte, hogy meglehetősen nagy tudatlanságról árulkodik, ha valaki az eddig meghozott több ezer milliárd forintos intézkedéseket lekicsinyli. Orbán Viktor szólt arról is, hogy újabb és újabb döntések kellenek a gazdaság területén.
Sem az iskolákat, sem az épületek nem zártuk be, az oktatás átállt egy másik digitális rendre – mondta a kormányfő.
A miniszterelnök elmondta, hogy az ellenzék nélkül is meg fogják oldani ez a válságot. Szólt arról is, hogy Európában a magyar kormány az elsők között hirdette ki a veszélyhelyzetet.
A védőfelszerelések kiosztása egy pontos menetrend szerint történik. Egy sorrendet jelöltünk ki, így az intenzív osztályon dolgozók vannak az első helyen – mondta a kormányfő. Aki dönt, annak három körülményt kell figyelembe vennie – tette hozzá.
Kínában az egészségügyi dolgozók 4, míg Olaszországban 10 százaléka fertőződött meg, és ennek alapján születnek a döntések – mondta a kormányfő. Katonai mozgósítás szerint haladnak a dolgok, logikus rendben zajlanak a védelmi intézkedések – tette hozzá Orbán. Mi a WHO által ajánlott tesztelést követjük. Orbán Viktor közölte, hogy a kijárási tilalomfajtákat mérlegelik. Minden országban különféle tilalmak vannak – tette hozzá.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy különösen veszélyeztetettek az immunhiányos csoportok, a betegek és a 65 év felettiek. Ha arról gondolkodunk, hogy kit, kitől szigetelünk el, így felmerülhet több opció is. Folyamatos a gondolkodás.
A parlamentben felvetett gazdasági követelések nem növekedéspártolóak. Nem segélyt akarunk adni, és minden pénzt munkahelyteremtésre fogunk fordítani – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a hatósági áras követelések esetében az a fő probléma, hogy ezen termékeket importáljuk, így ezen termékekből hiány lenne. Ott, ahol szükséges, ott vezessünk be hatósági árat – tette hozzá. Nem áll szándékomban felhatalmazási törvényt elfogadni – mondta az ellenzéki kritikákra a kormányfő.
Orbán Viktor élesen bírálta azokat az ellenzéki javaslatokat, amik romániai jogi megoldásokat szeretnének, mert ott sokkal szélesebb jogkörrel bír egy kabinet, mint Magyarországon. Orbán Viktor szólt arról is, hogy neki 133 bátor emberre van szüksége, és ezért arra kérte őket, hogy ne bizonytalanodjanak el, és legyenek bátrak.
Orbán Viktor Facebook-oldalára kikerült egy rövid részlet a miniszterelnöki beszédből, illetve egy másik összeállítás a válaszokból.
