Gulyás Gergely: Álszent a veszélyhelyzet időtartamának meghatározásáról szóló vita

Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság ülései a rendkívüli jogrend idején sem korlátozhatóak.

Budapest, 2020. március 11. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a koronavírus-fertõzés elleni védekezésért felelõs operatív törzs sajtótájékoztatóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. március 11-én. Rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében. A kormány megtiltja a száz fõnél nagyobb beltéri és az ötszáz fõnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását a koronavírus terjedése miatt. Beutazási tilalmat rendel el a kormány a koronavírus terjedése elleni intézkedések részeként az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkezõkre, kivéve, ha magyar állampolgárok. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején hozott intézkedések hatályban tartása függ az Országgyűlés azon döntésétől, hozzájárul-e a kormány által beterjesztett javaslatokhoz – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn.

A miniszter azután tartott sajtótájékoztatót, hogy az ellenzék kérésére hétpárti egyeztetést tartottak a döntésre váró javaslatokról és arról, hogy azt négyötödös parlamenti támogatással házszabálytól eltérve tárgyalják-e.

A kormány minden felelősséget vállal a védekezésért és a védekezés alatt hozott intézkedésekért – szögezte le.

Hangsúlyozta: a kérdés, hogy a hiteltörlesztések felfüggesztése vagy a válság sújtotta ágazatoknak biztosított járulékkedvezmények fennmaradnak-e az elfogadásuk után 15 napon túl is. Megjegyezte: ezek az ellenzék támogatását is élvezték, fenntartásukhoz kell hozzájárulni.

Kijelentette: álszent az a vita, ami a veszélyhelyzet időtartamának meghatározásáról szól, hiszen ennek kijelölése az Alaptörvény értelmében a kormány feladata. A kabinet azonban megtette a lehető legnagyobb gesztust az ellenzéknek, és a jogot a veszélyhelyzet végének meghatározására átadja az Országgyűlésnek. Jelenleg azonban nem tudható, hogy ez mikor lehetséges, ahogy az sem, hogy például 90 nap múlva határozatképes lesz-e a Ház – hangsúlyozta.

Digitálisan szavazni a magyar parlamentben a törvény értelmében nem lehet – jegyezte meg, hozzátéve: akik ma ilyeneket vetnek fel, ugyanazok, akik tizenöt hónapja „majdnem szétverték a parlament alsóházi üléstermét”, amikor az volt a kérdés, hogy kártyával vagy kártya nélkül lehet-e szavazni.

Az ellenzék számtalan javaslatát megfontolták és többet be is fogadtak a javaslatba, például a szükségesség és az arányosság kritériumát – tette hozzá. Közölte azt is, hogy az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság ülései az Alaptörvény értelmében rendkívüli jogrend idején sem korlátozhatóak.

Megjegyezte azt is: a kormánytöbbségnek megvan a szükséges számú többsége ahhoz, hogy a kérdéses törvényjavaslatot a jövő héten elfogadják. Ahhoz azonban az ellenzék kell, hogy ez már a héten megtörténjen.

„Nehéz időkben az együttműködésnek van itt az ideje”, a felesleges politikai vitákat le kell zárni – fogalmazott, és akadémikusnak ítélte a vitát arról, hogy egy olyan Országgyűlésben, ahol a kormánypártoknak többsége van, mi a jobb: ha az Országgyűlés időről időre meghosszabbítja a rendkívüli jogrendet, vagy ha az Országgyűlés határozhatja meg annak végét.

Kérdésre hazugságoknak nevezte a javaslatokat ért vádakat, és kijelentette: az ellenzéknek abban is van felelőssége, hogy a jelenlegi helyzetben kelt-e olyan hisztériát, amelyre nincs oka. A médiumok működése szabad, a javaslat semmit nem tartalmaz erre vonatkozóan.