Rengeteg mindent tudunk, ugyanakkor nem tudunk semmit

Az egészségügyi fenyegetettségen túl szociális és gazdasági-pénzügyi válságot is hozhat – egyesek szerint elkerülhetetlenül hoz a koronavírus. Miközben egyre több szigorú intézkedést léptet életbe a kabinet, az ellenzék azt mondja, mindez nem elég. A karanténon túl milyen lépésekkel enyhítheti a kormány a lakosság terheit úgy, hogy az hosszú távon ne döntse be a gazdaságot és szűnjenek meg tömegével a munkahelyek. Rengeteg kérdés, amire még nem sok konkrét válasz született meg.

„Ezek elegendő lépések, hogy munkahelyek megmaradjanak jelen helyzetben?” – tette fel a kérdést M. Dobos Marianne műsorvezető Orbán Viktor miniszterelnök délutáni bejelentésére utalva. „Nehéz kérdés, mert ezek logikus és jó lépések, de szerintem alapvetően és hosszútávon nem oldják meg az alapvető problémát, jelesül azt, hogy miből élnek majd az emberek.” – mondta Szakonyi Péter, a napi.hu főmunkatársa.

„Valamilyen szociális jellegű intézkedéscsomagra is előbb-utóbb szükség lesz, amennyiben ezt persze az államkassza elbírja.(…)” – válaszolta Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője.

„Van egy cselekvőképes állam, amely megpróbálja megtenni, amit meg lehet tenni ebben a helyzetben. Feltehetőleg itt még komolyabb további lépésekre lesz szükség, mert nem fog megállni a történet. Maga a miniszterelnök is elmondta, hogy a gazdasági hatásai elképesztőek lesznek és beláthatatlanok.” – mondta G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke.

„Egészen furcsa helyzetet teremtett a 21. század mediatizált világa. Úgy tűnik, hogy rengeteg mindent tudunk, ugyanakkor nem tudunk semmit. Egyszerre látjuk ennek az egész folyamatnak, ennek az egész tragédiának a kezdetét – Kína azt mondja, hogy ők már túl vannak rajta – és látjuk, hogy hová tud elfajulni, ha odanézünk most Olaszországra, Spanyolországra miközben egészen egyszerűen elképzelni sem tudjuk, hogy velünk mi lesz.(…)” – fejtette ki véleményét Gajdics Ottó, a Karc FM és a Szabad Föld főszerkesztője.