Még a járványhelyzetben is dolgoznak a diákok

A járvány kirobbanását követő csökkenés után újra emelkedni kezdett a diákmunkára jelentkező fiatalok száma. Sok helyen a tanulók vették át a veszélyeztetett korú munkavállalók feladatait – értesült a Magyar Nemzet. A diákok órabérei a gazdasági nehézségek ellenére sem csökkentek, de a termelés leállása miatt a bónuszok és fizetésemelések elmaradtak, és összességében kevesebb a munka.

A fiatalok átlagos órabére 1100-1300 forint Fotó: Havran Zoltán

A diákmunka terén is átalakulást hozott a koronavírus-járvány. Az ellátandó feladatok egy része otthonra költözött, de a rendkívüli helyzet új munkakörök megjelenését is magával hozta. Az országszerte 17 ezer fiatalt foglalkoztató Fürge Diák Iskolaszövetkezet arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tanév vége közeledtével és az időjárás javulásával egyre több diák keresi a munkalehetőséget, a veszélyhelyzet ellenére is.

– A járvány kirobbanását követően volt ugyan csökkenés a jelentkezők számában, de néhány hét elteltével ismét emelkedni kezdtek a számok. A diákok jelentős része a bezártságtól is szeretne menekülni. Számukra természetesen csak olyan munkahely jöhet számításba, ahol a fogadó cégek felkészültek a járvány körülményei közötti lehető legbiztonságosabb munkavégzésre. Már vannak olyan fia­talok is, akik a nyárra keresik a lehetőségeket – magyarázta Simon Balázs, a szövetkezet jogi és kommuniká­ciós igazgatója.

Elmondása szerint az élelmiszer jellegű kiskereskedelemben rövid, de intenzív igényemelkedés jelentkezett a járvány első heteiben, ez azonban azóta visszaesett. A korlátozások miatt ugyanakkor új munkakörök is megjelentek, előszeretettel alkalmaznak diá­kokat az üzletekben például vásárlószámolóként.

A fiatalok átlagos órabére 1100-1300 forint
Fotó: Havran Zoltán

– Több helyen diákokkal pótolták az idős, a vírusfertőzésnek jobban kitett munkavállalókat, ami munkakörbővülést nem, de megrendelésnövekedést jelentett a diákközvetítők számára. Az irodai, elsősorban digitális adatkezelési feladatokat jellemzően a diákmunkások is otthonról végzik, a kereskedelemben és a kékgalléros (fizikai) munkakörökben viszont maradt a személyes jelenlét, legalábbis ott, ahol nem állt meg a termelés. A vendéglátás, illetve a gyorséttermek területén jelentősen csökkent a diákóraszámok igénye, de a konyhai munkát szintén csak személyesen tudják ellátni a diák­jaink – fogalmazott ­Simon Balázs, hozzátéve: a pozitív hatások ellenére összességében csökkent a munkakínálat, hiszen javarészt a termelő-gyártó cégek álltak le, ahol a saját dolgozókat is szabadságra vagy állásidőre küldték, és a diá­kokra vonatkozó megrendeléseket is visszamondták.

A fizetésekről az igazgató azt jelezte: nem jellemző, hogy változtak volna az alapbérek, ám a várt béremelések elmaradtak azokon a helyeken, ahol a tanulók minimálbér felett kerestek. – A másik változás, hogy egyes cégek alkalmaznak motivációs bónuszokat, amelyeket akkor kaphat meg a diák, ha egy előre meghatározott havi óraszám felett teljesít. Mivel jelenleg nem tudja teljesíteni ezeket a számokat, nem jogosult rá. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy bár az órabérek nem csökkentek, de kevesebb a munka, így összességében a diákok havi jövedelme jellemzően csökkent – jegyezte meg.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének tavalyi összesítése szerint egyébként évente háromszázezer diák vállal munkát, közülük mintegy 180 ezren iskolaszövetkezeten keresztül. Utóbbi megoldás előnye, hogy a diák akkor is biztosan megkapja fizetését a szövetkezettől, ha a céges partner esetleg nem fizetne. A fiatalok átlagos órabére 1100-1300 forint, ám a speciális, például valamilyen nyelvtudást követelő munkák esetében akár bruttó 2000 forintot is kereshetnek óránként, és ehhez hozzájönnek a pótlékok, például hétvégi munkáknál. Diákmunkát tanév közben 16, nyári szünetben 15 éves kortól lehet vállalni.