A siker receptje, ha a magyar modell alapján működünk

Az ellenzék a járványhelyzet idején is a totális, minden púdert nélkülöző kormányellenes politizálást választotta – mondta a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ennek része az egészségügyi intézkedések iránti bizalmatlanság gerjesztése, a bevezetett különleges jogrenddel kapcsolatos fake news-hadjárat, a nyílt társadalom hálózatának Magyarországot „leminősítő” kamujelentés-sorozatai és az olyan lejárató kampányok is, melyeket a házelnök ellen generálnak.

Szabó Tímea magyarellenes felszólalása a Parlamentben április 20-án Fotó: MTI/Bruzák Noémi

– A járvány magyarországi megjelenésekor pár napig talán úgy tűnt, hogy a balliberális oldal – melynek már évek óta része a protofasisztából a szivárvány minden színében tündöklővé vált Jobbik is – félreteszi percpolitikai megfontolásait, és a nemzeti egységfront részeként támogatja a pandémia elleni küzdelmet. Sajnos rövid időn belül kiderült, hogy ilyen „forradalmi kísérletezéssel” nem vádolható az ellenzék, a járványhelyzet idején is a totális, minden púdert nélkülöző kormányellenes politizálást választották – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ennek legdrámaibb megnyilvánulása a veszélyhelyzethez való hozzáállás, az, hogy egy valóban vészterhes időszakban is csak aláásni igyekeztek azt a jogi keretrendszert, amely nélkülözhetetlen a közegészségügyi érdek megóvásához.

– Gondoljunk csak arra, hogyan igyekeztek lassítani a koronavírus-törvény elfogadását. De mindennek része nyilván az egészségügyi intézkedések iránti, roppantul felelőtlen bizalmatlanság gerjesztése, a bevezetett különleges jogrenddel kapcsolatos fake news-hadjárat, a nyílt társadalom hálózatának Magyarországot „leminősítő” kamujelentés-sorozatai és az olyan lejárató kampányok is, melyeket a házelnök ellen generálnak – mondta Szánthó. Mint fogalmazott: azt erősen sejteni lehet, hogy milyen mechanizmusok állhatnak utóbbi hátterében, hiszen például Gyurcsány Ferenc évekkel ezelőtt érzékletesen kifejtette egy könyvben, hogy miként is csinálták meg a „köteles akciót”, kiforgatva Kövér László akkori szavait.

Szabó Tímea magyarellenes felszólalása a Parlamentben április 20-án
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint valamennyi felsorolt jelenséget összeköti a magyar balliberálisokra sajnos történelmileg jellemző attitűd: azaz, hogy amikor csak tehetik, rárontanak saját nemzetükre. – Ez mutatkozott meg Szabó Tímea magyarellenes felszólalásában is, és Kövér László az egész jelenséget valóban nagyon visszafogottan minősítette. Sajnos kíméletlennek tűnő dolog ezt kimondani, de hasonló események után csak erősödik az a kép, hogy az ellenzék egész egyszerűen képtelen örömet lelni saját magyarságában – jelentette ki Szánthó.

Az elemző hangsúlyozta: ha a Trianon óta eltelt száz, illetve az államalapítás óta eltelt ezer esztendőnek van valami tanulsága, akkor az az, hogy az ország mindig akkor volt sikeres, amikor saját, magyar modell alapján működött. Szerinte a baloldal ezzel szemben valamiféle illogikus utolérési vágytól hajtva folyamatosan külföldi minták másolását látja célszerűnek, ami nyilvánvalóan azzal jár, hogy szükséges feladni magyarságunkat, hiszen különben nem felelünk meg a nemzetközi standardoknak.

– Egy nagyon sajátos megfelelési kényszer jellemzi ezt a szocialisztikus magatartást, ami abban csúcsosodik ki, hogy mindig fontosabb egy külső politikai aktor – legyen az Berlin, Moszkva, Brüsszel vagy tekintélyes szakértők – állította mércét megugorni, mint a magyar nemzet érdekeit érvényesíteni. A magyar balliberálisok ezért is jó szövetségesei mindig a gyarmatosítóknak, akik hol fizikai, hol szellemi, hol jogi eszközökkel törekednek a magyar szuverenitás elporlasztására – összegzett Szánthó Miklós.