A tranzitzónák felszámolása és a migránsok Magyarországon kívül tartása az egyetlen észszerű megoldás az uniós döntéseket követően

Ne nyújthasson be menedékkérelmet olyan migráns, aki biztonságos országon keresztül érkezik!

A járványhelyzet indokolta az intézkedést Fotó: Havran Zoltán

Az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egymásnak részint ellentmondó döntéseit követően az egyetlen ésszerű megoldás Magyarország számára a tranzitzónák felszámolása. Ez azonban semmiképp sem jelent és nem is jelenthet enyhítést a szigorú menekültügyi szabályozás kapcsán. A lépésnek együtt kell járnia a határok még fokozottabb védelmével és azzal, hogy Magyarország külső határain ne legyen benyújtható olyan migráns menedékkérelme, aki biztonságos országon keresztül érkezik. Ennek egyfelől feltétele, hogy ilyen kérelem benyújtására csak a hazánkkal szomszédos, nem uniós országban lévő külképviseleteken kerülhessen sor. További feltétel természetesen a határvédelmi fizikai és személyi infrastruktúra megerősítése, ugyanis vélelmezhető, hogy a Törökország felől, a balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomást felhasználva a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek – a bejelentett lépés ellenére – arra fogják bátorítani a bevándorlókat, hogy akár illegálisan is jussanak el a magyar határig, akár egyféle „határostromot” megvalósítva.

Mindemellett arra is szükséges felhívni a figyelmet, hogy az emberi jogi fundamentalista nemzetközi és uniós szervezetek bizonyosan az „európai értékek” és a „nemzetközi standardok” megsértéséről fognak értekezni a magyar döntés kapcsán, holott azt valójában ők kényszerítették ki, ők hozták Magyarországot egyféle kényszerhelyzetbe és döbbenten fogják kommentálni, hogy a magyar kormány képes volt átvágni a gordiuszi csomót. Az Unió bírósága ugyanis már évek óta hozza migránsbarát határozatait, egyre csak szélesítve a menedékjog kereteit. Az elmúlt hónapokban azonban kifejezetten a magyar menekültügyi szabályok ellenében hoztak számos döntést, „jogellenesnek” nyilvánítva nemcsak a tranzitzónákat, de azt is, hogy Magyarország nem fogad be biztonságos országon keresztül érkező migránsokat, vagy hogy elutasította az EU korábbi kvótahatározatát. Nem felejthető, hogy eredetileg több ilyen eljárást nem is uniós szerv indított Magyarország ellen, hanem politikai NGO-k által befolyásolt magyar bírák fordultak az EU bíróságához – ahogy történt ez a tranzitzónás ügyben is. Kiterjedt, és széles ármánykodásukkal ugyanakkor pusztán annyit sikerült elérniük, hogy a magyar jogalkotó – a döntéseknek megfelelően – megszünteti a tranzitzónás eljárást, ugyanakkor az ország és az Unió biztonsága érdekében nemcsak a migránsok, de kérelmeik elől is lezárja határait.