Világszenzáció lehet az új, életmentő magyar terápia

Minden túlzás nélkül emberéletek százait, ezreit mentheti meg egy, a koronavírus elleni harcban forradalmian új megközelítést alkalmazó magyar találmány. Baranyi Lajos Amerikában élő magyar kutató elsőként a Magyar Nemzetnek számolt be a jó eséllyel világszenzációnak számító szabadalmáról, amely képes meggátolni a vírusfertőzés által kiváltott túlzott immunreakciót, az úgynevezett citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos tüdőgyulladást.

Lélegeztetett beteg egy amerikai kórházban. Javulhatnak az életesélyeik Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

Lélegeztetett beteg egy amerikai kórházban. Javulhatnak az életesélyeik
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

A professzor azonban már hosszú ideje foglalkozik a problémával, mivel hasonlóval egyebek mellett az amerikai hadsereg felkérésére kidolgozott mesterséges vér előállítása kapcsán is szembesült. Mint elmondta, az utóbbi húsz évben már szisztematikusan kereste a citokinvihar gyenge pontjait. Ezeket végül sikerült beazonosítania, majd aktív peptideket, vagyis fehérjemolekulákat fejlesztenie ellenük. Ezek nem toxikusak, nincs mérgező bomlástermékük sem, nem halmozódnak fel a szervezetben, pár óra alatt elbomlanak. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kompromittálják az immunrendszert, az továbbra is aktív marad, csak a túlaktiválódását fojtják le. Fontos tulajdonságuk még, hogy miután vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni velük szemben rezisztencia.

Hatékonynak bizonyult

Baranyi Lajos ezekből a hatóanyagokból egy kombinált terápiát fejlesztett ki, amelynek részleteit addig nem hozza nyilvánosságra, amíg a szabadalmi eljárás nem zárul le. A lényegéről annyit azonban elárult, hogy a hatóanyagok között a citokinvihart megakadályozó aktív fehérjemolekulák mellett egy, a sebgyógyulást serkentő és a tüdőkárosodást okozó fibrózist gátló anyag is van. A kezelés a gyakorlatban egy öt napig tartó infúziós vagy bolus (nagy dózisú) injekciós terápia, ami a labor- és állatkísérletekben egyértelműen hatékonynak bizonyult. A kutató tesztelte azt egérben, patkányban, malacban, kutyában és csirkében is. Mivel pedig létezik egy olyan – korábban, magyar kutatókkal közösen kidolgozott és az Amerikai Gyógyszerhatóság (FDA) által ajánlott – módszer, amellyel mesterséges körülmények között lehet modellezni az emberi szervezetben lejátszódó citokinvihart, a terápiát azon is sikerrel tesztelte. A magyar biológus-immunológus ezért egészen biztos abban, hogy az általa kidolgozott kombinált terápia hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják majd.

Ezeket viszont már szeretné Magyarországon végeztetni, miként a reménybeli gyógyszer előállítását, kiszerelését, csomagolását, értékesítését is. S hogy miért nem Amerikában, arra a kérdésre is válaszolt.

Tartozik a hazájának

– Nekem Magyarország a hazám. Ott lettem az, aki vagyok, ott kaptam diplomát, kezdtem el kutatni, és bár talán elcsépeltnek hangzik, de ettől még igaz, az ember úgy érzi, tartozik a hazájának. Az elmúlt harminc évben sem szakadtam el Magyarországtól, folytattam együttműködést hazai kutatókkal, dolgoztam tanácsadóként magyar kutatóhelyeknek, és ha ezt értéknek találják, jó, ha nem, azt is elfogadom. Mint a kutató elmondta: telefonon egyeztetett Jakab Ferenccel, a magyarországi koronavírus-munkacsoport vezetőjével, akivel abban maradtak, felveszik a kapcsolatot a nemzetközi klinikai vizsgálatokat támogató nagy európai (páneurópai) nonprofit szervezet magyarországi központjával. Ezt Jakab Ferenc is megerősítette a Magyar Nemzetnek. A terápia iránt egyetemi kutatóhelyek és befektetési alapok is érdeklődnek az Egyesült Államokban.

Baranyi Lajostól azt is megtudtuk, hogy a kombinált készítmény egy szintén általa kidolgozott eljárással rendkívül költséghatékonyan és könnyen előállítható, ezért egészen minimális alapanyagból nagyon nagy mennyiségű infúziót lehet gyártani. A gyorsan, nagy mennyiségben és olcsón előállítható kombinált infúziós terápia klinikai vizsgálata pedig akár már két héten belül megkezdődhetne. – Ha sikerrel járunk, akkor a Covid-19 többé nem lesz halálos, de meg sem nyomoríthatja a betegeket. Mi több, mivel a citokinvihart előidéző túlzott immunreakció rengeteg más vírus- vagy baktériumfertőzés miatt is létrejöhet, a terápia azokban az esetekben, de például a súlyos sérüléseket követő sokkos állapotokban is életmentő lehet – mutatott rá a kutató.

Szegedről Amerikába

Baranyi Lajos Szegeden szerzett biológusdiplomát 1982-ben, majd 1986-ban doktorált ugyanott immunológiából. Aktív tudományos kutatásokat folytatott a rák és a transzplantációs immunológia területén. 1994 és 1997 között vendégprofesszorként dolgozott a Nagojai Orvostudományi Egyetemen, illetve vezető tanácsadó a Fukusimura kórházban Japánban. 1998-tól hét éven át tudományos főmunkatárs volt a hadsereg Walter Reed Kutatóintézetében, ahol többek között a mesterséges vérpótlók és oltóanyagok kidolgozásában vett részt. 2002 és 2005 között az amerikai Bethesdában található Vakcina- és Immunológiai Kutatóintézet vezető kutatója volt. 2007-től több mint nyolc éven át alapkutatási igazgatóként dolgozott az amerikai Lentingen biotechnológiai vállalatnál. 2016 óta a saját alapítású Kelsius System Group vezérigazgatója. A cég döntően mezőgazdasági témájú projekteken dolgozik, de az itt folyó technológiafejlesztés biztosítja a kombinált terápia hátterét is. Több fontos nemzetközi kutatás-fejlesztési projektben is részt vett, aktívan közreműködött például az ebola-, a malária- vagy az influenzaellenes rekombináns vakcinák tervezésében. Több mint hetven tudományos közlemény és két könyvfejezet szerzője, számos díj és elismerés birtokosa.