Vincze Loránt: Nyugaton más hívószó kell a nemzeti régiókért!

Az Európai Bizottság a héten határoz az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításáról – erősítette meg a Magyar Nemzet kérésére Vincze Loránt, az ügy európai parlamenti (EP) jelentéstevője. Az RMDSZ EP-képviselője a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése kapcsán elmondta: míg a Kárpát-medencében a székelyföldi autonómia egyértelmű, addig Magyarország határaitól nyugatabbra más hívószót kell találni. A politikus arról is beszélt a Magyar Nemzetnek: a Minority SafePack és a nemzeti régiós projekt kiegészítik egymást.

A székelyek európai polgári kezdeményezésének folytatásáról a héten születhet döntés Fotó: MTI/Veres Nándor

Az uniós bizottság a héten előáll a tervezettel, amely módosítaná az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó rendeletet, mégpedig úgy, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel kitolja azok határidejét. A már módosított rendelet hatályba lépését követően a Székely Nemzeti Tanács újra aláírásgyűjtésbe kezdhet. Úgy gondolom, hogy legalább három-négy hónapnyi idő áll majd rendelkezésre, hogy sikerre vigyék a kezdeményezést – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki az uniós polgári polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevője is.

Utóbbi minőségében a politikus már március 17-én kérte a bizottságtól, hogy a testület hozzon méltányos döntést, és a járványhelyzetre való tekintettel határozzon a zajló kezdeményezések halasztásról. – Miután a bizottság előáll a tervezettel, az Európai Parlament, majd az uniós tanács dönt róla, és csak ezt követően emelkedik törvényerőre. Mindenesetre vonatkozni fog az időközben érintett összes aláírásgyűjtésre, így a Székely Nemzeti Tanácséra (SZNT) is – magyarázta a Magyar Nemzetnek Vincze Lóránt az elkövetkező jogi lépéseket.

Az EP-képviselő a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökeként már sikerre vezetett egy kisebbségvédelmi kezdeményezést, a Minority SafePacket. A projekt a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem szempontjait látná viszont az uniós jogban. A Minority SafePack jóval az SZNT aláírásgyűjtése előtt jár, ugyanis idén februárban már az Európai Bizottság előtt is debütált, miután tizenegy uniós tagállamban több, mint 1,2 millió támogatói nyilatkozatot szerzett. – Elsőre talán fura lehetett, hogy jött még egy kisebbségvédelmi kezdeményezés, ami támogatást kér. Kezdetben emiatt sem sikerült ugyanolyan pörgősre venni az aláírások gyűjtését.

A székelyek európai polgári kezdeményezésének folytatásáról a héten születhet döntés
Fotó: MTI/Veres Nándor

Mi mindenesetre folyamatosan azon vagyunk, hogy hangsúlyozzuk: a két kezdeményezés kiegészíti egymást, és a nemzeti régiós projekt javaslatai erősítik mindazt, ami a Minority SafePackben a kultúra és nyelvhasználat terén már szerepel. Az Európai Uniónak mindezt úgy kell értelmeznie, hogy igenis hatalmas a nyomás az őshonos kisebbségeken – mondta Vincze Lóránt, számszerűsítve is az elképzeléseit. – Ha végül sikerülne összegyűjteni kétmillió aláírást, az egy nagyon fontos üzenet lenne a polgárok részéről. Jómagam európai parlamenti képviselőként segítek, illetve az RMDSZ is megad minden támogatást a nemzeti régiós kezdeményezéshez – hangoztatta.

Kérdésünkre, hogy pontosan mi az a plusz, ami kellhet még ahhoz, hogy további négy uniós tagállamban is sikeres legyen a mostani aláírásgyűjtés, az EP-képviselő a Minority SafePack során szerzett tapasztalataira hivatkozott, miszerint igazán európaivá kell tenni a projektet.

– A Kárpát-medencében a székelyföldi autonómia hívószó, így természetes, hogy itt nagyon is sikeres volt a kampány. Ugyanakkor Magyarország határaitól nyugatabbra más hívószót kell találni. Több régiónak kell értékessé tenni a kezdeményezést. Érveket kell találni, hogy nekik miért előnyös beállniuk az ügy mögé. Kiépült és jó kapcsolatrendszerünk van a különböző közösségekkel Európában, így azt gondolom, hogy a bizottsági döntés, a hosszabbítás majd lehetővé teszi, hogy az SZNT is elérje a szükséges küszöböt – szögezte le.

Arról, hogy az EU-ban miként értékelik, hogy a kisebbségvédelmi ügyek folyamatosan terítéken vannak, a politikus úgy vélekedett: uniós szinten is látható, hogy valójában rendezetlen a kisebbségek helyzete a tagállamokban, amelyen változtatni kell.