A járvány második hulláma már enyhébb lehet

A tünetek gyorsabb felismerésének, az azonnali tesztelésnek és a járványügyi szakemberek felkészültségének köszönhetően a koronavírus második hulláma már enyhébb lefolyású lehet, mint az első – mondta a Magyar Nemzetnek Szlávik János infektológus főorvos. A vakcina még kísérleti fázisban van, de nincs kizárva, hogy télen vagy kora tavasszal már több tízezres nagyságrendben tudják oltani az embereket itthon.

Komoly vizsgálatok előzik meg a tömeggyártást Fotó: Kurucz Árpád

Komoly vizsgálatok előzik meg a tömeggyártást
Fotó: Kurucz Árpád

– Fontos, hogy az oltás nemcsak arra szolgálhat, hogy ne kapjuk el a koronavírust, hanem arra is, hogy ne legyenek súlyos szövődmények, illetve ne okozzon halált, így van ez az influenzaoltással is – hívta fel a figyelmet Szlávik. – Mivel közel száz oltóanyagot tesztelnek, remélhetőleg lesz olyan köztük, amelyikkel teljesen kivédhető a vírus – tette hozzá. A fázis I-ben egészséges önkénteseket oltanak, a fázis II-nél nagyobb csoportokat, jelenleg itt tart a folyamat, de nincs kizárva, hogy télen vagy kora tavasszal már több tízezres nagyságrendben tudják oltani az embereket itthon. Bár volt már szó nyári megjelenésről, az még csak a kísérleti oltóanyagot jelenti. – Ha egy oltás valóban hatékonynak bizonyul, abból világszerte százmilliót kell gyártani, ehhez azért kell idő – hangsúlyozta.

A főorvos szerint nem fogják kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást, erre nem is lenne szükség, hiszen ha sikerülne beoltani az összes idős, krónikus beteget, az immunhiányos embereket, az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat, akkor már nem alakulhatna ki súlyos járvány.

– Elméletben megtehetnénk, hogy az egész emberiséget beoltjuk, ám ez sem zárja ki, hogy a koronavírus velünk marad, ahogy mutálódik, átalakul, teljesen eltüntetni nagyon nehéz – fogalmazott az infektológus. Vannak persze reménykeltő esetek is, a SARS-járvány például néhány év alatt teljesen eltűnt. A mutálódás abban viszont segítheti a szakembereket, hogy ez alapján tudni lehet, honnan hurcolták be a vírust – tette hozzá.

A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a 37 éves, alapbetegség nélkül koronavírusban elhunyt férfi miért halhatott meg, Szlávik János azt mondta, valamilyen ismeretlen immunológiai rendellenessége lehetett, amelyet korábban nem fedeztek fel. Ahogy növekszik a megbetegedések száma, kivédhetetlen, hogy ne legyen egy-két olyan haláleset az egyes országokban, ahol nincs alapbetegsége a páciensnek, de nincs ez másként az influenzánál sem – tette hozzá a főorvos.