A digitális fejlesztéseké a jövő a magyar hadseregben

Lézerpontos célzóberendezés, távolságmérő radar, digitális irányzék, navigációs térképészeti eszköz, testkamera, állandó műholdas kapcsolat, nyomkövető. Ezek az eszközök a modern hadviselésben béke idején is a katonák legfontosabb egyéni felszerelései közé tartoznak a XXI. században. Ez alól a Magyar Honvédség sem lehet kivétel, a magyar katona digitális felszerelései is lépést tartanak a kor követelményeivel.

A Digitális katona program szakmai napjának a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiája adott otthont Szentendrén a napokban. A rendezvényen a Magyar Honvédség vezetése, a csoportfőnökségek és az érintett alakulatok parancsnokai szemügyre vehették a fejlesztések részeként beszerzett új felszereléseket, amelyen általános, minden magyar katonát érintő ellátásának ütemtervéről is szó esett.

A digitális magyar katona fegyverzeti anyaga, felszerelése is változni fog a következő években, nagyobb szerepet kap a digitalizálás, az okoseszközökkel való ellátottság. A legnagyobb hangsúlyt a kommunikációs felszerelések és a küldetésorientált, a harci feladat minél eredményesebb, pontosabb és gyorsabb végrehajtását biztosító irányítási-vezetési fejlesztések képezik. Az egyéni felszerelések nem mellékesen a katonák személyi biztonságának alapkövetelményei, a digitális technika segítségével a parancsnokok, illetve vészhelyzet esetén a katona kimentésére irányuló akció irányítói is tudják, mikor, hol, merre van az erősítésre szoruló egység tagja.

Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka szerint a katona, mint „digitális szenzor” is fontos a modern hadviselésben egy küldetés során, amihez elengedhetetlenek a digitális, egyéni felszereléshez tartozó kiegészítők. A Magyar Honvédség Modernizációs Intézetének munkatársai a Magyarországon elérhető tudás alkalmazásának lehetőségeit, valamint a kutatás-fejlesztés szakterület Magyar Honvédséget érintő újításait is felhasználták az új felszerelések, szoftverek megalkotásában, magyarosításában.

A digitális felszerelések statikus bemutatása után a honvédség ejtőernyős deszantosai, a MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár katonái azt mutatták be, hogy egy Szolnokon végrehajtott gyakorló bevetésről a digitális kapcsolaton keresztül miként lehet valós idejű képet kapni a végrehajtóktól 130 kilométerrel távolabb fekvő szentendrei vezetési ponton, és ezt hogyan lehet felhasználni a jövőbeni digitális kiképzések, gyakorlatok, éles műveletek során. Korom vezérezredes elmondta, a küldetéshez igazodó felszerelés mellett a megváltozó vezetői látásmód együtt alakíthatja majd a XXI. század elvárásainak megfelelő hadsereggé a magyar haderőt.

A digitális fejlesztés részeként adták át a közelmúltban Szolnokon a speciális, Közép-Európában egyedülálló helikopterharcászati szimulátort, amelyet napi szinten használnak kiképzésre, oktatásra. A feketére festett teremben a honvédok – a VR-szemüveget magukra öltve – például egy Super Puma szállítóhelikopter ajtólövészei is lehetnek. A szimulátor alkalmas az éjjellátó szemüveggel (night vision goggles, NVG) végrehajtott repülések elsajátítására is.

A hajózók ennek során megtapasztalhatják, hogy az NVG-n keresztül a külvilág kissé elmosódva és zöldben látszik, a helikopter műszereit pedig a szemüveg mögül lefelé pillantva tudják leolvasni. Mivel a perifériás látás elvész, ezért állandóan és meghatározott szisztéma szerint kell pásztázni a tájat repülés közben. Egy igazi forgószárnyason csak drágán és nem teljesen kockázatmentesen lehetne begyakorolni mindezt, ehhez képest a szimulátor sokkal költséghatékonyabb és – ami legalább ilyen fontos – a hibákat toleráló, biztonságosabb tanulókörnyezetet jelent.