Európa számít az illegális bevándorlás erősödésére

A járvány miatti nemzetvédelmi intézkedések bizonyították, a határok lezárásával nemcsak a fertőzésveszély, de a tömeges, jogsértő bevándorlás is megállítható.

Csak a korlátozások feloldására vártak, hogy megindulhassanak Európa belseje felé Fotó: Teknős Miklós

A koronavírus-veszély csökkenésével nő a migrációs nyomás, és ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy míg tavaly egész évben 53 embercsempész ellen indult eljárás Magyarországon, idén már 134 embert vettek őrizetbe a rendőrök azért, mert segítették a törvénysértő módon határt átlépő bevándorlókat. Az illegális bevándorlás naprakész adatairól, európai szintű előrejelzéseiről Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó adott tájékoztatást.

A miniszterelnöki megbízott a Magyar Nemzetnek elmondta, számadatokkal bizonyítható, hogy a koronavírus-fertőzés veszélye miatt elrendelt nemzetállami rendelkezések hatására radikálisan csökkent az illegális migráció mozgása. Az Európai Unió irányelveivel szemben szinte minden, a migrációs nyomásban érintett ország saját határzárral próbálta megállítani a vírusfertőzés terjedését, amivel egyben megállította a jogsértő bevándorlást is. Ezzel tulajdonképpen bizonyíthatóvá vált, hogy az a balliberális migrációs politika. amely szerint a határzárak nem állíthatják meg a jogsértő határátlépéseket, téves, a megfelelő, a magyar intézkedésekhez hasonlóan szigorú határvédelmi intézkedések Európa határain kívül tudják tartani a tömeges, illegális, törvénysértő migrációt.

Ezt a tételt igazolja az is, hogy a veszélyhelyzeti korlátozások feloldásával beindult az illegális bevándorlási hullám, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva jóval nagyobb intenzitással. Erre a görög határvédelem, illetve a kormány reagált először Európában. Májustól közvetlen kormányzati irányítás alá vették a menekülttáborokat, a 93 központ közül hatvan bezár, a többi megerősített védelmet kap új kerítéssel, szigorúbb védelemmel. A görög kormány újabb határáttörési kísérletekre számít, ezért magasabb készültségi fokba helyezte június 3-án a hadsereget, újabb negyven kilométerrel növelte a szögesdróttal védett műszaki határszakaszt, 14 kilométeres szakaszon pedig egy harminc méter széles, két méter mély árokkal védik a határt, ebben segítségükre van háromszáz, a Frontex – az uniós határvédelmi szervezet – állományában lévő külföldi rendőr is. Hogy van mitől tartani, azt a török adatok is alátámasztják: május 22-én három és fél millió menekültet tartottak nyilván a török területeken, 56 900 regisztrált migráns vár arra a török–görög határ közvetlen közelében, hogy meginduljon Európa belseje felé.

A balkáni útvonalon több ezer menekült ragadt bent a koronavírus idején, akik a korlátozások feloldásával akarnak továbbindulni. Észak-Macedóniában – ahol harminc magyar rendőr is védi a határt – 5347, nagyrészt afgán és pakisztáni migráns vár a továbbhaladásra. Az utóbbi napokban nyolcszáz jogsértő belépését akadályozták meg a hatóságok. Boszniában lassan tarthatatlan a két hónapja bent ragadt 7911 migráns helyzete, csak az EU és az ENSZ segítségével tudják biztosítani az ellátásukat, nincs kontroll, onnan minden bevándorló menekülni akar. Szerb területen kilencezer migránst állított meg a járvány, május 7-ig a szerb hadsereg őrizte a táborokat, a veszélyhelyzeti korlátozások feloldásával már négyezer embernek nyomaveszett, a többiek is elindultak a magyar, a román és a horvát határ felé.

Csak a korlátozások feloldására vártak, hogy megindulhassanak Európa belseje felé
Fotó: Teknős Miklós

Horvátország csak a kísérő nélküli gyerekkorúakat fogadja be, a határt hőkamerákkal, kutyákkal erősítették meg. Május 27-én egy akcióban nyolc embercsempészt fogtak el, akik 37 embert akartak bejuttatni horvát területre. Görögországban 1500 kísérő nélküli gyermeket regisztráltak, őket szétosztották az EU államai között, és még Svájc is fogad be 14 év alatti gyerekeket. Szlovénia drónokkal is védi határait, június 5-én pedig a belügyminiszter nyilatkozatot tett, hogy Magyarországhoz hasonlóan ellenzi a menekültek kötelező uniós szétosztásának tervét.

Magyarország területére idén, június 7-i adatok szerint 10 805 határsértő próbált meg jogellenesen bejutni. Csaknem kétezer törvénysértést még a műszaki határzár mellett megakadályoztak a határt védő rendőrök és honvédek, a többieket elfogták. Tízezren próbálkoztak a magyar–szerb határon, 816-an a román határon, 16-an Ukrajna felől kísérelték meg a határsértést. A magyar korlátozó rendelkezések alatt is nyugodt volt a határ, az intézkedések feloldása óta napi átlagban száz határsértőt tartóztatnak fel a határrendészek, hétvégenként ez a szám eléri a félezres létszámot is.

Az elemzések szerint újra több a szervezett csoport, embercsempészek kalauzolnak az ország belseje felé három-öt fős csapatokat, akik a sikeres határsértés után elférhetnek egy személyautóban, de több, húsz főnél nagyobb csoportot is tartóztattak már fel. Röszkénél június első hétvégéjén egy 59 fős szír csoport akart jogsértő módon belépni Magyarország területére. A magyar kormány megerősítette a határ őrzését, megszűnt a Készenléti Rendőrség határvadászainak a koronavírus veszélyhelyzeti szolgálatok miatt elrendelt vezénylése, újra a határra összpontosítanak, a honvédség is kétszázzal emelte a határt védő katonák számát.

Kérelem a követségeken

Magyarország kormánya jogkövető magatartásként az Európai Bíróság döntését végrehajtva – mivel nincs lehetőség jogorvoslatra – megszüntette a magyar–szerb határ mentén létrehozott menekültügyi tranzitzónákat, ahol a bevándorlók kérelmezhették menedékjoguk megállapítását. Ezzel a rendelkezéssel visszaállt az a régi szabály, hogy aki menedékjogért, oltalmazotti vagy politikai menekült jogállás miatt akar benyújtani kérelmet, az csak Magyarország valamelyik külképviseleti szervénél teheti meg, Szerbia esetében a belgrádi magyar nagykövetségen. A tranzitzónák felszámolása óta egyetlen kérelem sem érkezett be.