Kiemelt cél az idősotthonok járványügyi védelme

Az elmúlt tíz esztendőben a kormány minden jelentős döntése előtt kikérte az emberek véleményét. A 2020-as évet az egész világon a koronavírus-járvány fogja meghatározni, ezért fontos, hogy a következő időszak intézkedéseit az emberekkel egyetértésben tudjuk meghozni. Magyarországon a koronavírusban elhunytak több mint nyolcvan százaléka 65 év feletti volt, és minden negyedik áldozat idősotthonban élt. Ezért fontos, hogy ezekben az intézményekben akkor is garantált legyen az ott élők egészségének biztonsága, ha a járványnak lesz második hulláma – közölte Rétvári Bence.

Hozzátette: Magyarország jól védekezett a pandémiával szemben, hiszen hazánkban egymillió lakosra vetítve jóval kevesebben haltak meg, mint Észak-Amerikában vagy a legtöbb európai államban. Ugyanakkor a fővárosok rangsorában csak öten teljesítettek rosszabbul, mint Budapest. Az államtitkár elmondta, a magyar főváros szomorú adatai mögött elsősorban az idősotthonokban meg nem hozott vagy rossz döntések állnak.

– Országosan 55 ezer idősotthoni férőhely van, ebből 3800 fővárosi fenntartású, ami mindösszesen hét százalékot jelent. Az elhunytak jelentős része azonban ezekből a fővárosi intézményekből került ki. Csak a Pesti úti idősek otthonában ötvenketten haltak meg, és ebben az egyetlen valódi járványgócpontnak számító intézményben végül a honvédség fertőtlenített, a kormány biztosított több mint 17 ezer maszkot, valamint 8400 pár védőkesztyűt. Továbbá a Pesti útról az idősek 97 százaléka kiszáradva, 88 százaléka valamilyen mértékben alultápláltan, közel fele pedig felfekvéses tünetekkel került kórházba – emlékeztetett.

A Pesti úti intézményt végül a honvédség különleges egysége fertőtlenítette
Fotó: MTI/Mónus Márton

A Magyar Nemzet érdeklődésére Rétvári Bence elmondta, a fővárosi önkormányzat érdemi intézkedések helyett inkább politikai küzdelmet folytatott a Facebookon. – Budapest vezetése politikai dimenzióba helyezte a védekezést és a kormányra mutogatott, pedig a politikának itt semmiféle szerepe nem volt, egyszerűen be kellett volna tartani a jogszabályokat, valamint a tiszti főorvos utasításait – fogalmazott.

A Magyar Nemzet a nemzeti konzultációt érő ellenzéki támadásokra vonatkozó kérdésére válaszolva közölte: ezek a politikusok korábban is konzultációellenesek voltak, akik nem szeretnék, ha a politikai kultúra részévé válna, hogy az emberek két választás közt is elmondhassák a véleményüket.

– A több millió magyar embert lepatkányozó Bangóné Borbély Ildikó például a legutóbbi nemzeti konzultáció ívét összetépte a Parlamentben, Szél Bernadett pedig álhíreket gyártott, amikor a német közszolgálati tévében arról beszélt, hogy Magyarországon nyolcmillió maszk van, holott ez a szám nyolcvanmillió volt, de a kormány ezeket sem adja oda az egészségügyi intézményeknek, ezért neki kell kiosztania a kocsija csomagtartójából. Idehaza pedig kamuvideók­kal próbálták az emberek egészségügybe vetett bizalmát rombolni, miközben támadták a tiszti főorvost és a különböző járványügyi intézkedéseket. A magyar baloldalon, legyen szó parlamenti vagy parlamenten kívüli pártokról, sok olyan szereplő van, aki nem az emberekkel való konzultációk során, népszavazásokon, illetve demokratikus választásokon, hanem inkább valamely nemzetközi szervezet hátsó szobájában megköttetett különalkuk során szeretné eldönteni az országnak fontos kérdéseket. Ezzel szemben mi úgy látjuk, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha az emberekkel közösen hozzuk meg a jelentős döntéseket – húzta alá az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.