Folyamatosan a válságnak szurkolt és szurkol még most is a baloldal

A baloldali politikusok a koronavírus-járvány miatt kialakult válságból akartak politikai tőkét kovácsolni: először a kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, mindkét esetben azonban lyukra futottak – jelentette ki Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet elemzéséből kiderül: a segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült hazánk gazdasági stabilitását megőrizni, így korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke félmillió munkanélkülit vizionált az Országgyűlésben Fotó: MTI/Kovács Tamás

A stabil alapokon álló közép-európai országok megerősödve jöhetnek ki a mostani válságból, hiszen míg több nyugati és déli tagállam hosszú ideig súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal fog küzdeni, addig a közép-euró­pai országok jelentős része – köztük Magyarország is – komolyabb nehézségek nélkül lép túl a mostani krízishelyzeten. A járvány alatt a kormányzati intézkedéseket, most pedig a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit támadó baloldal kormányzása idején már a 2008-as gazdasági válság előtt is rosszak voltak a gazdasági és társadalmi mutatók, továbbá a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány hibás döntései, megszorításai még inkább mélyítettek az akkori válság hatásain – mutat rá az elemző.

A 2010-es kormányváltás után olyan gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre Magyarország, amelynek köszönhetően jelentősen bővült hazánk mozgástere. Megszorítások helyett gazdaságélénkítéssel reagált az ország a járvány gazdasági hatásaira, a magyar kormány pedig még a mostani válságos időszakban sem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek vásárolják fel a magyar cégeket.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke félmillió munkanélkülit vizionált az Országgyűlésben
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A legfrissebb munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok alapján Magyarországon nincs olyan súlyos munkaerőpiaci válság a járvány után, mint ahogyan azt a baloldal az elmúlt hónapokban jósolta – véli Deák Dániel. A koronavírus-járvány gazdasági következményeit vizsgáló KSH-jelentés alapján a 2020. március–májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt. Ez lényegesen alacsonyabb az uniós átlagnál: az euróövezet 19 államában 7,4 százalékos munkanélküliségi ráta alakult ki, míg az Európai Unió 27 tagállamában a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékra emelkedett májusban.

Ezek a tényadatok nem akadályozzák meg a baloldali politikusokat abban, hogy folyamatosan támadják a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseket és elvitassák a gazdasági sikereket. Az MSZP például még június végén is azt írta a közleményében, hogy a „Fidesz cserben hagyja a nehéz helyzetbe került magyarokat, mivel az eddigi intézkedései nem nyújtanak valódi segítséget”. Hasonlóan figyelmen kívül hagyta a tényadatokat a többi baloldali párt is: Molnár Csaba, a Demokratikus Koa­líció ügyvezető alelnöke, a párt delegációvezetője arról beszélt, „az Orbán-kormány gyáva volt az érdemi válságkezeléshez, nem elég, hogy gyenge volt a munkahelyek megvédéséhez”; Jakab Péter, a Jobbik elnöke pedig egy parlamenti felszólalásában félmillió munkanélkülit és „tömegesen becsődölt” cégeket vizionált – sorolta az elemző.

A baloldali véleményformálók emellett azt sem titkolták az elmúlt hetekben, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásaitól várják a kormány támogatottságának csökkenését és saját pártjaik erősödését. A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy ez a valóságtagadó politika nem váltja be a baloldali politikusok reményeit: a kormánypártok támogatottsága érdemben nőtt a koronavírus-járvány során, míg az ellenzék gyengült – zárul az elemzés.