A koronavírus-járvány kirobbanása óta először személyes jelenléttel megtartott ülésen folytatták a vitát az uniós mezőgazdasági miniszterek a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról. A zöld megállapodásban foglalt környezet- és klímavédelmi célokkal kapcsolatban Nagy István magyar agrárminiszter elmondta: elsősorban a növényvédő szerek csökkentésére és az ökoterületekre vonatkozó célértékek túl ambiciózusak, azok végrehajtása a tagállamokban a termelés csökkenéséhez, az árak emelkedéséhez és a versenyképesség romlásához vezet. A kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kell venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket – hangsúlyozta a magyar tárcavezető. Hozzátette: a KAP-tárgyalások jelentős késésben vannak, ezért a megfelelő felkészülés miatt elengedhetetlen, hogy az új rendszer két év átmeneti időszakot követően induljon, 2023. január 1-jével.
Kifejtette: az agárpiaci helyzet megvitatása során Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovéniával közösen kérte a bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a méhészeti termékek származási jelölésének szigorítására. A módosítással lehetővé tehető a harmadik országokból érkező kétes eredetű mézek sikeresebb nyomon követése. Meg kell szüntetni azt az ágazat és a vásárló számára is egyértelműen káros gyakorlatot, hogy a boltok polcain megtalálható mézkeverékeken nincs egyértelműen feltüntetve az import mézek aránya – hívta fel a figyelmet a miniszter.
