A náci és a kommunista diktatúra is családellenes volt

A náci önkényuralmi rendszer és a kommunista diktatúra áldozatai ugyanolyan fájdalmakat szenvedtek el, és mindkét diktatúra családellenes volt – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára A XX. századi totalitárius diktatúrák családrombolása címmel rendezett szerdai konferencián a Kopp Mária Intézetben.

Budapest, 2020. június 18. Rétvári Bence KDNP-s országgyûlési képviselõ, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond a versenyképességi program támogatói okiratainak átadóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. június 11-én. Az eseményen a Szobi Italgyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Pandan Mûanyagfeldolgozó és Környezettechnikai Kft. és a GLB Alkatrészgyártó és Szerelõipari Vállalkozási Kft. vezetõi vették át a dokumentumot. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Rétvári Bence szerint a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötésének napja (1939. augusztus 23-a) jelképe annak, hogyan tudott kiegyezni Hitler és Sztálin.

A náci és a kommunista eszmék követői azért tudtak érdekeik mentén kiegyezni egymással, mert ugyanazokat a polgári keresztény értékeket tagadták, vonták kétségbe

– mondta az államtitkár a Szabadságvédő Alapítvány rendezvényének megnyitóján.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a barna és a vörös diktatúra is családellenes volt, mert tudták, az alapvető értékeket a családban lehet megtanulni. A családellenességre példaként említette, hogy arra buzdították a gyerekeket, jelentsék fel szüleiket, ha otthon a rendszert kritizálják.

Rétvári Bence szerint „minden szélsőséges ideológia családellenes; a barna is, a vörös is és a szivárványos is”, csak az eszközeik mások. Úgy vélte, a szélsőséges ideológiák szerint a családot fel kell számolni és másfajta társadalmi együttélési formát kell létrehozni.

Közölte,

a kormány fontos feladatának tartja a családok, az ahhoz kapcsolódó értékek megóvását, megerősítését; a családtámogatási rendszer ennek az értékválasztásnak a következménye.

A legutóbbi költségvetésben 2309 milliárd forintot biztosítottak a családok támogatására, míg ez az összeg a jelenlegi kormányzás előtti utolsó elfogadott büdzsében csak 960 milliárd volt – ismertette.

Azt mondta a támogatási rendszert a sokféle élethelyzetre tekintettel alakították rugalmassá. Hozzátette: jelenleg 33 féle támogatási forma létezik és ezek közül húszat az elmúlt tíz évben vezettek be, egy részüket sarkalatos törvénybe építették.

A javuló demográfiai adatokra, a növekvő gyermekszámra utalva úgy fogalmazott:

ilyen megfiatalodó hét hónapja generációk óta nem volt Magyarországnak.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária intézet elnöke arról beszélt, a diktatúráknak máig tartó hatásaik vannak, ugyanakkor jó hírnek mondta, hogy a család ereje olyan érték, amely védelmet nyújt a legsötétebb korszakokban is.

Közölte, a Ratkó-korszaknak, majd az azt követő abortusz-liberalizációnak ma is érzékelhetők a negatív hatásai a népesedési helyzet alakulásában.

Szerinte ma

Magyarországon nincs egyetlen olyan család sem, amelynek ne lenne legalább egy olyan tagja, aki ne szenvedett volna a fasizmus vagy a kommunizmus bűneitől,

ezek között kitelepítéstől, állásvesztéstől, vagy a továbbtanulástól való megfosztástól.

A konferenciát az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett programsorozat részeként rendezte meg a Szabadságvédő Alapítvány.