Soros György interjúja újabb bizonyíték arra: továbbra is képtelen elfogadni, hogy Európában vannak olyan országok, amelyek nem a nyílt társadalmak kiépítését erőltető, utópisztikus ideológia alapján akarják berendezni az életüket – jelentette ki lapunknak Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a milliárdos spekuláns 90. születésnapja alkalmából a Népszavának adott tegnapi interjúban egyebek mellett belső ellenségként írtak Magyarországról. Hollik István felháborítónak nevezte, hogy Soros egyenlőséget tesz az európai értékek és a nyílt társadalom eszméi közé. – Soros György azt állítja, hogy azok az országok, amelyek nem támogatják ezt a liberális agendát, szembemennek az európai értékekkel. Mi azonban azt hangsúlyozzuk, hogy kontinensünk keresztény értékekre épül, és ezek élesen szemben állnak a nyílt társadalom utópiájával. Ahol az utóbbit kipróbálták, ott rossz vége lett – fejtette ki. Hozzátette: az Európai Uniónak és elődjének az első hatvan éve sikertörténet volt, ez pedig annak köszönhető, hogy a második világháború után Európa újjáépítését keresztény alapon kezdték meg. – A nyílt társadalom eszmerendszere alapján berendezni a kontinensünket súlyos tévedés lenne. Bár azt el lehet nézni, ha valaki téved, de azt továbbra sem fogjuk hagyni, hogy Soros a brüsszeli liberális barátaival meg is valósítsa ezt az elképzelést – hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Fotó: MTI/EPA/Andreas Gebert
– Az interjúban a szegény áldozat szerepében tüntetik fel Sorost, aki valójában a liberális, emberi jogi fundamentalista, globalista világrend egyik élharcosa. Állításuk szerint a spekulánst „elvei, demokratikus elkötelezettsége” miatt érik világszerte támadások, s emiatt gyártják róla az összeesküvés-elméleteket. Holott tudjuk nagyon jól, hogy az általa finanszírozott szervezetek a nyílt társadalom hálózata révén összedolgozva „összeesküvés-gyakorlatot” valósítanak meg, ez a legfőbb oka annak, hogy támadják őt – jelentette ki lapunknak Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. Szavai szerint azt, hogy Soros „megrogyasztotta” az angol jegybankot, úgy mutatták be, mintha a nemzeti valuta elleni pénzügyi spekuláció erkölcsileg helyes, világszerte elfogadott, normális dolog lenne, nem pedig rosszindulatú és önző lépés, amely negatív hatással van az adott ország lakosainak életére is. – Ne feledjük, hogy amikor Soros meg akarta venni a magyar OTP Bankot, akkor a forint ellen is spekulált – fogalmazott az elemző, arra is kitérve: az írásban „politikai harcosként” jellemzik a spekulánst, aki Trumppal és Orbánnal vívja küzdelmét. Szavai szerint ezzel a kijelentéssel éppen hogy leleplezik, hiszen felelősség és legitimáció nélkül politizáló politikai szereplőről van szó.
