Van elég szabadstrand a Balatonnál

Helyi ügyben a döntés továbbra is helyben történhessen, ne országos népszavazáson – reagált a Balatoni Szövetség az MSZP népszavazási kezdeményezésére, amely többek között köztulajdonban álló strandok ingyenességéről szól. A tóparti önkormányzatok úgy vélik, jó gazdái a strandjaiknak, amit az is bizonyít, hogy évről évre fejlesztések sora valósul meg önerőből és központi forrásból, növelve a szolgáltatások minőségét. Tegyük hozzá: a szocialisták nyitott kapukat döngetnek, szép számmal akadnak a Balatonnál szabadstrandok.

Fiatalok a siófoki strandon. Nincs okuk panaszra Fotó: Németh András

A Balatoni Szövetség pár napja állásfoglalásában szorgalmazta, hogy a tó strandjairól a Balaton-parti önkormányzatok dönthessenek, megítélésük szerint az ügyben nincs szükség országos népszavazásra. Az MSZP ugyanis jú­lius végén népszavazást kezdeményezett három kérdésben: a természetes tavak melletti, köztulajdonban álló strandok ingyenességéről, az ilyen strandok területén történő építési és változtatási, illetve elidegenítési tilalomról. A Nemzeti Választási Bizottság a benyújtástól számított harminc napon belül dönt a kérdések hitelesítéséről. Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke a népszavazási kezdeményezést azzal indokolta, hogy mára a Balaton minden ötödik kilométerére „egy fideszes mágnás” beruházása jut, a tihanyi hegyet lassan eldózerolják a jobb kilátásért, a szabadstrandok fizetőssé váltak, több mint hatvanmilliárd forintot kaptak az „újburzsujok” szállodaépítésre a járvány időszakában, Keszthelyet pedig „bevette a Fidesz”, az lett a balatoni főhadiszállása.

Erre született meg Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke által jegyzett állásfoglalás, amelyben hangsúlyozták: elvárják, hogy hagyják meg a döntés lehetőségét az egész évben ott élőknek, illetve az őket képviselő önkormányzati testületeknek a strandok fizetőssé vagy ingyenessé tételéről. „Helyi ügyben a döntés továbbra is helyben történhessen, ne országos népszavazáson!” – olvasható az állásfoglalásban, amelyben azt is világossá tették, hogy „a tulajdonos parti önkormányzatoknak nem áll sem jogában, sem szándékában a strandok területének értékesítése”, azok státusát – mint írták – „szigorú szabályok korlátozzák, nagyon helyesen”.

„Mindannyiunk érdeke, hogy a jelenleginél ne legyen jobban túlépítve a Balaton-part” – szögezték le a tóparti önkormányzatok, amelyek úgy vélik, „jó gazdái a strandjaiknak”. Hozzátették: utóbbit az is bizonyítja, hogy évről évre fejlesztések sora valósul meg önerőből és központi forrásból, növelve a szolgáltatások minőségét. Felhívták a figyelmet arra, hogy „a magas színvonalat csak úgy tudják a települések fenntartani”, ha megfelelő bevételekhez jutnak a strandok, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások révén.

Fiatalok a siófoki strandon. Nincs okuk panaszra
Fotó: Németh András

A tóparti településeknek igazuk van, a pluszszolgáltatásokat kell megfizetni a valóban túlsúlyban lévő belépőjegyes strandszakaszokon. Ugyanakkor bőven vannak szabadstrandok is a Balaton körül: a déli parton több, az északin kevesebb. Előbbin majd minden városban és községben van olyan partszakasz, ahol nem szednek belépőt, mégis vannak lépcsők a vízben, sőt, mivel az elmúlt években ezeket a strandokat is felújították, a legtöbb helyen mosdót, játszóteret, padokat is találunk. A déli parton több mint ötven szabadstrandot számolt össze a Likebalaton.hu, amely szerint az északi parton más a helyzet, ott eleve nehezebben megközelíthető partszakaszok vannak, és nem is mindenütt alkalmas strandolásra a part. Azért néhány szabadstrand ott is akad, erre a legjobb példa Keszthely, Tihany vagy Örvényes.

Miért nem lehet helyi halat kapni a tó partján?

Steinmetz Ádám, a Jobbik parlamenti képviselője ismét elővette a nyár egyik slágertémáját: miért nem lehet balatoni halat kapni a magyar tenger partján? Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint a vendéglátósok tudnának balatoni halat vásárolni, de inkább az olcsóbbat veszik.