Egy „ismeretlen pszichológus hallgató” írása
Az egyik alapozó tárgyból, szociálpszichológiából, egy eredetileg az USA-ban kiadott tankönyvből sajátítják el a szakma alapjait a hallgatók. A könyvet az ELTE Eötvös Kiadó adta ki 2016-ban. Kende Anna az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszékének vezetője szerkesztette a kötetet, aki nem árul zsákbamacskát már a magyar kiadáshoz írt előszóban sem. Írásában hangsúlyozza, hogy a könyv olyan alapismeretekkel szolgál, amelyek birtokában a hallgató maga juthat elméleti következtetésekhez és releváns tapasztalati eredményekhez.
Amelyekkel választ adhat arra a kérdésre, hogy az amerikai fehérek és feketék kapcsolata megfeleltethető-e a roma és nem roma magyarok kapcsolatának, vagy az LMBTQ-emberekkel kapcsolatos amerikai vizsgálatok eredményeiből következtethetünk-e hasonló folyamatokra Magyarországon.
Ezen bekezdésben burkoltan hangot ad azon véleményének, miszerint nem tartja helyesnek, hogy Magyarország az Alaptörvényben „leszűkíti” a család fogalmát, míg az USA-ban „természetesen” legalizálták az egyneműek közötti házasságot. A kötetből általában a „szociálpszichológia” elég érdekes értelmezése bontakozik ki, mintha az a SJW-ok (Social justice warrior) világáról szólna.
A tankönyv például sokszor hivatkozik a GLAAD (Melegek és Leszbikusok Szövetsége a Rágalmazás Ellen) tanulmányaira, melyek az LMBTQ-emberek médiában való megjelenéséről szólnak. Felháborodva számolnak be a kötet a Csoportok észlelése című fejezetében, hogy 2011-2012-ben az amerikai tévécsatornák által sugárzott főműsoridős programokban szereplőknek csak a 2,9 százaléka volt homoszexuális vagy biszexuális, miközben az Egyesül Államok felnőtt lakosságának 3,5 százaléka vallja magát nem heterónak és nyolc százalékuknak volt már azonos nemű partnerrel folytatott szexuális tevékenysége. Hasonló tragédiáról számol be a könyv Angliából is, ahol 126 órányi népszerű tévéműsorból mindössze 5,75 órát szerepelnek LMBTQ-hoz tartozó emberek. Ezeket az adathalmazokat olvashatjuk még a feketékkel kapcsolatban is, és szörnyülködhetünk, hogy szegények mennyire alulreprezentáltak a médiában. Milyen releváns információk és adatok ezek egy magyar pszichológus hallgatónak.