Vigyázni kell a szüret alattomos gyilkosára

A mustgázas balesetek könnyen megelőzhetőek, apró régi trükkökkel, odafigyeléssel, óvatossággal.

Forrás: BMOKF

A magyar szokások szerint augusztus végétől már készülnek a szüretre a történelmi és új borvidékeinken egyaránt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felhívásában a szürettel járó mustgáz veszélyére figyelmezteti a borászokat.

Egerben és Badacsonyban szeptember 11-én, Szekszárdon szeptember 17-én hivatalosan is megkezdődik a 2020-as borászati év szüreti szezonja. Mészáros Péter Eger környéki borász szerint a 2020-as év a tíz évvel ezelőtti, 2010-es év átlagnál hűvösebb, csapadékosabb időjárásához hasonlítható, ami nem hozott kiemelkedő borokat. Ám az augusztus végi, szeptember eleji napsütés és kánikula, a finálé ideje nagyon jót tesz a szőlőnek, a borászok bíznak abban, hogy a szüret előtti időjárás következtében jó lesz a termés, jók lesznek az idei borok.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai pedig abban bíznak, idén senkit nem kell kimenteni a mustgázzal telített pincékből, nem szed áldozatokat a szüret néma és alattomos gyilkosa, a mustgáz. A BM OKF közleménye szerint az ország több pontján szeptember második hetében már elkezdődik a szüret, de van, ahol a korai érésű szőlők mustja már a pincékben forr. Lengyel András tűzoltó törzsőrmester emlékeztetett: a nem megfelelő körülmények idézik elő az igazi veszélyt. A szőlő erjedésekor keletkező anyag a mustgáz, s bár más gyümölcsöknél is előfordul a gázkibocsátás, azokat nem pincében, zárt, földbe süllyesztett, az átlagos élettérnél alacsonyabb helyen erjesztik. A szakértők szerint a pincék sűrű szellőztetéssel, borászati szaküzletekben beszerezhető szén-dioxid-érzékelő elhelyezésével elkerülhető, hogy a levegőnél nehezebb, ezért először a pincék alsó részein felgyülemlő mérges gáz veszélyes mennyiségben felhalmozódjon, és ezzel balesetet okozzon.

Tavaly Mohácson halálos áldozatot követelt a színtelen, szagtalan gáz, több helyen, így Pakson és Dombóváron pedig csak a szerencsén múlt, hogy időben rátaláltak a mustgáztól elájult borászokra, balesetet szenvedett emberekre. A BM OKF statisztikái szerint évente öt-hat hasonló esethez riasztják a tűzoltókat. A mustgázas balesetek könnyen megelőzhetőek, apró trükkökkel, figyelmességgel, óvatossággal. A szakértők szerint a szén-dioxid önmagában nem mérgező, szabadtéren könnyen elillan. Ám jóval nehezebb a levegőnél, egy szellőzés nélküli zárt térből rövid időn belül kiszorítja azt. Aki ilyen pincében tartózkodik, oxigénhiányos állapotba kerül, szédülést és a fáradtságot érez. Ezeket az eszméletvesztés, végül a levegő hiányában fulladás, tragédia követheti.

Fotó: Heves MKI

Másfél kiló jó minőségű szőlőből egy liter erjedő must keletkezik, a gyümölcs leve a forrás közben csaknem 42 liter szén-dioxidot termel. El lehet képzelni, mi történik ott, ahol akár több mázsányi szőlő leve erjed egyszerre. Elengedhetetlen a pincék folyamatos szellőztetése és a szén-dioxid szintjének állandó mérése. Ezeréves magyar borász módszer a közismert gyertyás trükk, amikor a pince gazdája egy gyertyával ellenőrzi, van-e elég levegő a pincében. Az égő gyertyát azonban nem kézben tartották a régi mesterek, hanem egy lapáttal, mélyen, alacsonyabban maguk előtt. Ahol a gyertya elaludt, ott már elfogyott az oxigén, életveszélyes volt továbbmenni.

Fotó: Heves MKI

A szén-dioxiddal telített pincébe a tűzoltók is csak sűrített levegős légzőkészülékben mennek be, aki mustgázzal kapcsolatos balesetet észlel, saját élete érdekében bízza a mentést a profikra, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét! A borvidékek környékének hivatásos és önkéntes tűzoltói is felkészültek a szüreti szezonra, több egység – így például az egri lánglovagok – minden évben tartanak szinten tartó, gázzal telített pincéből történő mentést imitáló gyakorlatokat a szüreti szezon előtt.