Feltárható a sorosista NGO-k nyomásgyakorlásának módszere

Az elmúlt bő másfél hétben több támadás is érte hazánkat Brüsszel irányából, amelyeken sokak szerint Soros György keze nyomát lehet felfedezni. A folyton összeesküvés-elméletet kiáltóknak az a rossz hírünk, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns uniós machinációi igen könnyen kimutathatóak. Pokol Béla alkotmányjogász könyve feltárja, hogyan működik ez a hálózat.

WASHINGTON, DC - APRIL 17: Soros Fund Management Chairman George Soros attends a meeting with finance and development ministers, international partners and the presidents of Liberia, Sierra Leone and Guinea about the ongoing efforts to recover from the Ebola outbreak in West Africa during the World Bank- International Monetary Fund Spring Meetings April 17, 2015 in Washington, DC. The World Bank announced Friday that it would provide an additional US$650 million over the next year to help Guinea, Liberia and Sierra Leone to recover from the social, economic and health impact of the Ebola crisis. (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images) Fotó: Chip Somodevilla

– Arról van szó, hogy megveszi a nyugati politikusokat, és milliószám teszi tönkre az embereket, ebből szerez pénzt.

Amíg Soros Györgynek ilyen befolyása van az Európai Unióban, ki kell mondanunk, hogy az EU korrupt

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában pénteken.

Sokan szeretik összeesküvés-elméletként beállítani az olyan véleményeket, melyek szerint a milliárdos tőzsdespekuláns világszerte komolyan befolyásolja a politikai folyamatokat, pedig jól tetten érhető Soros György módszere. Az előző évben jelent meg Pokol Béla alkotmányjogász és alkotmánybíró tollából az Európai jurisztokrácia versus európai demokrácia? Az Európai Unió jurisztokratikus szerkezetének kérdései című kötet, melyben a szerző többek között az uniós szervek NGO-befolyásoltságával is foglalkozik, és amelyben, kapaszkodjunk meg: Soros György neve is előkerül.

A napokban megjelent az Európai Bizottság magyarországi jogállamiságról kiadott jelentése. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a dokumentumot elolvasva egyértelművé válik, a szöveg összeállítói kifejezetten arra törekedtek, hogy elmarasztalják hazánkat. Számos általános, politikai jellegű állítás nincs érdemben alátámasztva a szövegben.

A Magyar Nemzet sok más lappal egyetemben évek óta cikkezik a Soros-hálózat és az uniós döntéshozók összefonódásáról, nem meglepő tehát, ha tudományos munkák is foglalkoznak a témával. Pokol Béla könyvében kimutatja, hogy a különböző NGO-k, amelyeket a magyar nyelvben általában civil szervezetként emlegetnek, komoly nyomást képesek gyakorolni az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Bíróság döntéshozatalára is. Lapunk is beszámolt róla, hogy

a 12 civil szervezetből, amelyre a bizottság által kiadott jogállamisági jelentés hivatkozik, 11 az elmúlt években pénzügyi támogatást kapott a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

„Összességében mintegy ötezer szervezett érdekcsoport vagy NGO rendelkezik képviselettel Brüsszelben – amelyből 3500 tőkéscsoportok érdeklobbija és másfél ezer a civil szervezetek NGO-inak a száma, de ezek között nagyon sok az egyszemélyes lobbista, akik így kisebb hatékonysággal képesek működni, mint a nagyobb stábot kiépített NGO-k. Az utóbbira példa lehet az Open Society (Soros György szervezete) brüsszeli részlege (Open Society European Policy Institute – OSEPI), amely 19 főt jelöl a honlapján. Így érthetők azok a számok, amelyek 20 és 30 ezer közé teszik összesen a nyomásgyakorlók számát Brüsszelben” – írja az alkotmányjogász könyvében.

A spekuláns szervezetei behálózzák az uniós intézményeket.
Fotó: Laurent Gillieron / MTI/EPA

A hazánkat szántszándékkal, tendenciózusan rossz színben feltüntető uniós szervvel kapcsolatban Pokol azt állítja: „Az NGO-k és a lobbik a bizottság irányában a főigazgatóságaikra ráfonódva igyekeznek a döntéseiket meghatározni, mivel a bizottsági döntéseket az egyes biztosokon és az alattuk lévő főigazgatóságokon keresztül dolgozzák ki.”

Hozzáteszi: „Egy-egy NGO- vagy gazdasági lobbiszervezet így a tevékenységük tárgya szerint illetékes főigazgatóság felé épít ki tartós kapcsolatokat, de mivel a legtöbb témában több főigazgatóság is beszáll a bizottsági döntések kialakításába, így az igazán nagy brüsszeli apparátussal és forrásokkal rendelkező NGO-k és lobbiszervezetek több főigazgatóság felé is kiépítik kapcsolataikat. Ennek egyik formája, hogy embereik részt vesznek a bizottság által létrehozott konzultatív tanácsokban.”

Van, hogy mindez kevésnek bizonyul, nem véletlen, hogy a nemrég Magyarországgal szemben próbapert kezdeményező Soros György máskor is bevetette már személyesen magát. Pokol úgy véli,

„az igazán kiemelkedő döntések meghozatala előtt akár egy-egy NGO-hálózat csúcsvezetői vagy legfőbb vezetője is közvetlenül részt vesz a bizottság befolyásolásában, mint Soros György 2018. tavaszi brüsszeli útja is mutatta,

amikor az EP Magyarország elleni, 7. cikk szerinti eljárásának támogatása volt napirenden, amelyet a bizottság kezdeményezett.”

Mindezek ellenére a független szervezetek mítosza még mindig tartja magát a közbeszédben. Erre játszott rá nemrég Manfred Weber, a Magyarországgal gyakran nem túl baráti hangot megütő EP-képviselő is, amikor a következőket nyilatkozta: „a bírák és a független intézmények dolga, hogy eldöntsék, nyomás alatt áll-e a jogállamiság az EU-ban. És mi épp ezt szeretnénk elérni, hogy kivegyük az ügyet a politikai testületek kezéből, és az igazságszolgáltatás asztalára helyezzük. Ott kell dönteni a jogállamiságról, ezt szeretnénk elérni.”

Az Európai Bíróság (EUB) Pokol Béla szerint nincs kitéve annyira az NGO-s nyomásgyakorlásnak, mint a nem uniós szerv Emberi Jogok Európai Bírósága. Az Európai Bíróság esetében „a befolyásolás és a bírói pereken keresztüli, illetve a tagállami törvényhozásokat megkerülő jogi változások létrehozása csak közvetettebb úton lehetséges. Ilyen megkerülő utak azonban vannak” – fejti ki az alkotmányjogász.

Mindezt figyelembe véve nem meglepő az EUB CEU-döntése sem, amelyben a testület a Soros-egyetemnek adott igazat Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvény, vagy ismertebb nevén a lex CEU-val kapcsolatos vitában.

A bíróság döntéséről pedig még a kormánypárti elfogultsággal nemigen vádolható Azonnali is megírta, hogy több sebből vérzik.

Jobb lesz tehát vigyázni a Weberéhez hasonló, jóhiszeműnek álcázott kijelentésekkel, melyek célja nem más, mint hogy pártatlan döntésekként fogadjuk el azokat az elfogult ítéleteket, jelentéseket, amelyek Soros György és a bevándorláspárti erők malmára hajtják a vizet.