
Fotó: Laurent Gillieron / MTI/EPA
A hazánkat szántszándékkal, tendenciózusan rossz színben feltüntető uniós szervvel kapcsolatban Pokol azt állítja: „Az NGO-k és a lobbik a bizottság irányában a főigazgatóságaikra ráfonódva igyekeznek a döntéseiket meghatározni, mivel a bizottsági döntéseket az egyes biztosokon és az alattuk lévő főigazgatóságokon keresztül dolgozzák ki.”
Hozzáteszi: „Egy-egy NGO- vagy gazdasági lobbiszervezet így a tevékenységük tárgya szerint illetékes főigazgatóság felé épít ki tartós kapcsolatokat, de mivel a legtöbb témában több főigazgatóság is beszáll a bizottsági döntések kialakításába, így az igazán nagy brüsszeli apparátussal és forrásokkal rendelkező NGO-k és lobbiszervezetek több főigazgatóság felé is kiépítik kapcsolataikat. Ennek egyik formája, hogy embereik részt vesznek a bizottság által létrehozott konzultatív tanácsokban.”
Van, hogy mindez kevésnek bizonyul, nem véletlen, hogy a nemrég Magyarországgal szemben próbapert kezdeményező Soros György máskor is bevetette már személyesen magát. Pokol úgy véli,
„az igazán kiemelkedő döntések meghozatala előtt akár egy-egy NGO-hálózat csúcsvezetői vagy legfőbb vezetője is közvetlenül részt vesz a bizottság befolyásolásában, mint Soros György 2018. tavaszi brüsszeli útja is mutatta,
amikor az EP Magyarország elleni, 7. cikk szerinti eljárásának támogatása volt napirenden, amelyet a bizottság kezdeményezett.”
Mindezek ellenére a független szervezetek mítosza még mindig tartja magát a közbeszédben. Erre játszott rá nemrég Manfred Weber, a Magyarországgal gyakran nem túl baráti hangot megütő EP-képviselő is, amikor a következőket nyilatkozta: „a bírák és a független intézmények dolga, hogy eldöntsék, nyomás alatt áll-e a jogállamiság az EU-ban. És mi épp ezt szeretnénk elérni, hogy kivegyük az ügyet a politikai testületek kezéből, és az igazságszolgáltatás asztalára helyezzük. Ott kell dönteni a jogállamiságról, ezt szeretnénk elérni.”
Az Európai Bíróság (EUB) Pokol Béla szerint nincs kitéve annyira az NGO-s nyomásgyakorlásnak, mint a nem uniós szerv Emberi Jogok Európai Bírósága. Az Európai Bíróság esetében „a befolyásolás és a bírói pereken keresztüli, illetve a tagállami törvényhozásokat megkerülő jogi változások létrehozása csak közvetettebb úton lehetséges. Ilyen megkerülő utak azonban vannak” – fejti ki az alkotmányjogász.
Mindezt figyelembe véve nem meglepő az EUB CEU-döntése sem, amelyben a testület a Soros-egyetemnek adott igazat Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvény, vagy ismertebb nevén a lex CEU-val kapcsolatos vitában.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!