Uniós pénzt kap a Soros-egyetem a nyílt társadalom propagálására

Az Európai Kutatási Tanács magyarországi kedvence egyértelműen a CEU az Alapjogokért Központ elemzése szerint.

Budapest, 2011. november 3. Soros György, magyar származású amerikai üzletember, a Soros Alapítvány elnöke, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) alapítója és tiszteletbeli kuratóriumi elnöke az egyetemen, ahol előadást tartott Reflexivity at Work in the European Union címmel. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A nyílt társadalom, a migráció és a genderlobbi agendájának terjesztésén dolgozik az Európai Kutatási Tanács (EKT) az Alapjogokért Központ szerint. Erről Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila, a jogi elemzőintézet uniós projektvezetője beszélt szerdán az Alapjogokért Központ budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen az intézmény legújabb, A nyílt társadalom ideológiája tudományos köntösben című elemzését ismertették. Kovács István az EKT létrehozásának előzményeit is ismertetve közölte:

a testület a 2008-as gazdasági válságot követően jött létre eredetileg azzal a céllal, hogy hozzájáruljon új, innovatív tudomány- és iparágak, továbbá üzletágak létrejöttéhez szakmai kutatások finanszírozásával.

Mint hangsúlyozta: ehhez képest az Európai Unió adófizetőinek forrásait felhasználó EKT számos – az eredeti cél szempontjából – „nagyon visszás” projektet támogat. Példaként említette, hogy mintegy egymillió eurós támogatást kapott egy olyan kutatás, amely azt vizsgálja, hogy „mit jelent heteroszexuálisnak lenni”.

Majd így folytatta:

a kairói egyetem másfél millió eurót kapott VI. századi arab költők költészetének tanulmányozására.

Egy másik projekt a XI. századtól vizsgálja az iszlám szent iratainak európai történetét tízmillió euróból, a zürichi egyetem kétmillióból kutathatja azt, hogy miért terjed a populista ideológia Európában, egy jamaikai oktató pedig a közösségi meztelenkedésnek az egészséges testkép kialakulására gyakorolt hatását vizsgálja – sorolta.

Kovács István tájékoztatása szerint az Alapjogokért Központ közérdekű adatigényléssel fordul a szervezethez annak kiderítésére, hogy ezek a „visszás projektek” miként illeszkednek az EKT eredeti céljaihoz. Úgy fogalmazott: ezeknek a pénzeknek lenne jobb helye, különösen a koronavírus-járvány sújtotta európai gazdaságban. Kovács Attila közölte: az EKT euró-tízmilliókkal támogatta a nyílt társadalom eszméjének – köztük a migráció, jogállamisági kérdések és a genderideológia – a terjesztését.

Álláspontja szerint a tanács elfogultságát jól mutatja, hogy a támogatott projektek absztraktjaiban mindössze nyolc alkalommal fordul elő a keresztény szó, míg az iszlám tizenötször.

Amikor migrációról és genderkérdésekről van szó ezekben a pályázatokban, az mindig pozitív kontextusban történik – mondta. Hozzátette, hogy a támogatott vezető kutatók – köztük számos brit – tudományos tevékenységük mellett állandó meghívott szakértői hazájuk fősodorbeli médiájának. Tehát egy általános politikai ideológiai küzdelemben is részt vesznek – fogalmazott. Kovács Attila kiemelte azt is, hogy számos pályázat esetében EU-n kívüli kutatásokat finanszíroznak.

Az EKT forrásaira Magyarországról legsikeresebben az Közép-Európai Egyetem (CEU) pályázott

– jegyezte meg.

Az Alapjogokért Központ a Magyar Nemzethez is eljuttatott kiadványa szerint a harmincnégy magyarországi támogatott projektből hét köthető a CEU-hoz, de részesült EKT-finanszírozásban a baloldalhoz köthető Politikatörténeti Intézet, amely az elmúlt években ki is vette a részét a hazai ellenzéki politizálásból.