A jogállamisági vita nem más, mint ideológiai vádaskodás

A pénzügyi alapokhoz nem kapcsolódhat olyan eljárás, amely akár egy tagállamot is politikai alapon a nemzeti érdekei szempontjából fontos területen más útra akar kényszeríteni.

Fel szeretnék erősíteni a nemzeti hangokat Fotó: Horváth Péter Gyula Forrás: PestiSrácok

Minden jel arra utal, hogy a jogállamisági konfliktus velünk marad az elkövetkező években – mondta lapunk kérdésére válaszolva Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az Európai Unió többéves pénzügyi kerete, a helyreállítási alap, valamint a hozzájuk kapcsolt jogállamisági kritériumok miatt emelt magyar és lengyel vétó kapcsán tartott online sajtótájékoztatón. Elmondta:

a konfliktus feloldása az lehet, hogy egyes tagállamok nem erőltetik rá a véleményüket másokra. Ehelyett az uniónak arra kell koncentrálnia, amiben egyetértés van: a közös kül- és biztonságpolitika megteremtése, a világjárvány megfékezése vagy az eurózóna kihívásainak kezelése.

– A két pénzügyi alaphoz kapcsolódik a jogállamisági mechanizmus kérdése, amelyet az Európai Bizottság felhatalmazás és szerződéses alap nélkül hozott létre – hívta fel a figyelmet a stratégiai igazgató. Mint mondta, a bizottság eredeti, 2014-ben megfogalmazott kommunikációja még arról szólt, hogy egyeztetőmechanizmust kíván létrehozni a jogállamisággal kapcsolatban, aminek jogkövetkezménye nincs, kizárólag a megelőzés a célja. – Ez már akkor sem állta meg a helyét – jegyezte meg Kovács István. Hozzátette: a bizottsággal szövetségben az Európai Parlament már odáig jutott, hogy a jelenlegi költségvetési tárgyalások során felülírta az állam- és kormányfők júliusi tanácsülésén a két pénzügyi keret vonatkozásában született döntést, és előállt azzal a kártékony javaslattal, hogy hozzákapcsolják a jogállamiság kérdését a két pénzügyi alaphoz, így szankcionálva a tagállamokat. Kovács István kiemelte: a jogállamisági vita nem más, mint ideo­lógiai vádaskodás, konkrét pénzügyi következményekkel.

– A többéves pénzügyi keret a tagállami befizetésekből áll össze, tehát nem uniós adományról van szó – hangsúlyozta Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatócsoportjának projektvezető-helyettese. Elmondta:

a pénzügyi alapokhoz nem kapcsolódhat olyan eljárás, amely akár egy tagállamot is politikai alapon a nemzeti érdekei szempontjából fontos területen más útra akar kényszeríteni.

A lehetséges kompromisszum formáját illetően szóba jöhet egy, a rendelethez csatolt jegyzőkönyv, melyben rögzítik, hogy a rendelet nem érintheti a tagállamok nemzeti szuverenitását és nem befolyásolhatja az EU-intézmények és a -tagállamok erőviszonyainak egyensúlyát – tette hozzá.