Magyarország jogállamiságát kérdőjelezte meg Soros György

Az amerikai spekuláns az Európa Tanácson keresztül akar beavatkozni Magyarország belső ügyeibe.

Budapest, 2011. november 3. Soros György, magyar származású amerikai üzletember, a Soros Alapítvány elnöke, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) alapítója és tiszteletbeli kuratóriumi elnöke az egyetemen, ahol előadást tartott Reflexivity at Work in the European Union címmel. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A 47 tagállamot tömörítő Európa Tanácson belül is komoly befolyást szerzett Soros György. A nemzetközi szervezetet ugyanis olyan politikusok vezetik, akik egyenesen barátjuknak nevezték a spekulánst.

Thorbjørn Jagland 2009 óta tölti be a szervezet főtitkári tisztségét. A norvég politikus úgy nyilatkozott, az Európa Tanács titkárságának reformjára fog törekedni, hogy hatékonyabb legyen többek között olyan ügyekben, mint a migráció. Bevándorláspártiságát sosem titkolta, és 2016-ban a magyarországi kvótanépszavazást is kritizálta. Kijelentette, hogy a csukott ajtó politikája nem fenntartható megoldás.

Az Európa Tanácsban fontos tisztség az emberi jogi biztosi pozíció, amit olyan személyek töltöttek be, akik szintén jó viszonyban vannak Soros Györggyel, vagy minimum egyetértenek a céljaival.

Köztük van Dunja Mijatović médiajogász, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, a Nyílt Társadalom Alapítvány által szponzorált Open Democracy Platform tagja. Rajta keresztül Soros Györgynek az Emberi Jogok Európai Bíróságában is erős a lobbija, amit az Európa Tanács friss közleménye is bizonyít.

Dunja Mijatović az Európa Tanács nevében november 20-án arra szólította fel a magyar Országgyűlést, hogy halassza el a magyar kormány által múlt pénteken előterjesztett törvényjavaslat-tervezetekről szóló szavazást, elfogadásuk ugyanis messzemenően káros lenne az emberi jogok magyarországi helyzetére. A közlemény kiemelte, az összetett jogszabálycsomagban szereplő, előzetes egyeztetés nélkül benyújtott, az igazságszolgáltatás működését, a választási törvényt, a nemzeti emberi jogi struktúrákat, a közpénzek ellenőrzését és a szexuális kisebbségeket érintő javaslatok elfogadásuk esetén alááshatják a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat Magyarországon.

Az emberi jogi biztos véleménye szerint a magyar kormány által javasolt törvénymódosítások némelyike az igazságszolgáltatás „elmúlt évtizedben már megkopott” függetlenségét áshatja alá, továbbá különös aggodalmakat vet fel a Kúria elnöke hatáskörének kiszélesítésére irányuló javaslat is. Szintén aggasztónak nevezte a szexuális kisebbségek „megbélyegzésének fokozódását”, valamint – mint mondta – jogaiknak a méltóságukat is érintő „manipulálását” politikai haszonszerzés céljából.

Mijatović kiemelte, hogy amint az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is rámutatott, ilyen nagy horderejű jogalkotási javaslatokat, különösen alkotmánymódosítást nem szabad elfogadni rendkívüli állapot idején.

Az előkészítésüket biztosító demokratikus párbeszéd lehetőségei ugyanis korlátozottak ilyen időszakban. Felszólította a magyar parlamentet, hogy halassza el a szavazást a rendkívüli állapot feloldása utáni időszakra. Azt megelőzően pedig folytasson széles körű konzultációkat a változások hatását elsőként megérző magyar nyilvánossággal, valamint egyeztessen a Velencei Bizottsággal az emberi jogok betartása érdekében.