Szent András napját tréfásan disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton vágták a disznókat, mert olyankor böjtöltek az emberek.
Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az „igazi” naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
Az ország karácsonyfája
Az ország karácsonyfája adventtől vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret. A parlament.hu oldalon olvasható tájékoztató szerint idén a veszprémi Rábané Trombitás Irma ajánlotta fel a kb. 18–20 méter magas, hetven centiméteres törzsátmérőjű, hat–nyolc tonnás ezüstfenyőt. A fenyőfa a katasztrófavédelem szakembereinek, a honvédség és a rendőrség munkatársainak közreműködésével érkezett meg a Kossuth térre, majd feldíszítették.
MTI/Máthé Zoltán
A fenyőfát új, 130 centiméter magas, 103 centiméter széles, 36 centiméter mély, háromdimenziós hatású, 25 kilogramm súlyú, nyolcágú csillag alakú, meleg fehér színhőmérsékletű, energiatakarékos LED fénnyel világító csúcsdísz ékesíti.
A díszítéshez – a korábbi évekhez hasonlóan – kétezer-ötszáz folyóméter fényfüzért használnak, 16 ezer darab energiatakarékos, színes LED-del. A szokásoknak megfelelően a fa mellé kerül a betlehemi jászol, mely december 24-én egészül ki a Kisjézussal. Az ország karácsonyfájának lebontását követően a faanyagot – tűzifaként – rászorulóknak ajánlja fel az Országgyűlés Hivatala.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!