Egy roma családról van szó, ők már saját otthonukban töltik az ünnepeket – fejti ki Godó Beáta.
Szavai szerint a családok közül, aki tud, pár napra elmegy a rokonokhoz, de vannak, akik karácsonyra is maradnak. – Ez mindig attól függ, hogy milyen „csapat jön össze”. Jelenleg nyolc család van a két otthonban, és jó a viszonyuk egymással – fogalmaz, hozzátéve:
időnként nagyon hangulatosra sikerül a karácsony az otthonban is. Tavaly például az elszállásolt családok együtt ünnepeltek, összeírták a hozzávalókat, majonézes krumpli, rántott hal, rántott karaj készült. Mindenki bedobta a közösbe azt, amije „otthon” volt, és az alapítvány is beszállt, például a hús megvásárlásával. Közös ünnep volt, alig fértek el a konyhában, így költötték el a karácsonyi vacsorát.
Mint mondja, az adományok karácsony táján megszaporodnak, ám az is fontos, hogy meglegyenek a kapcsolatok, akik hozzájuk irányítják az adományozó szándékú embereket.
Az intézményvezető beszámolója szerint az évek előrehaladtával az adományok színvonala is emelkedik, s úgy látja, az emberek „érzékenyebbek” lettek, többet gondolnak a rászorulókra, már nem a kidobandó dolgokat küldik el nekik, hanem valóban használható tartós élelmiszert, akár vadonatúj játékokat. – A nagy cégek is ráálltak erre a szegmensre, többen küldenek bútorokat, háztartási gépeket, bár ez legfőképp a fenntartó alapítvány érdeme. Láthatóbbá teszi a szociális szférát, hogy kampányolnak, ismert embereket szerveznek be, akik az ügy mellé állva sokakat elérnek – fogalmaz Godó Beáta.
– A családokat segíteni kell abban, hogy visszataláljanak a munkaerőpiacra és a társadalomba. Ilyen ösztönzőerő az is, hogy a lakhatásért egy minimális összeget – felnőtteknek nyolcezer, gyerekek után ötezer forintot – kell fizetni havonta. Emellett előtakarékosságra is sarkalljuk a családokat, s ha a gyerekek nagyobbak, akkor az anyukákat is abba az irányba tereljük, hogy vállaljanak munkát. Ez azért is fontos, mert minden jövedelemre szükségük van, ahhoz, hogy újra otthont találjanak – hangsúlyozza.
Az intézményvezető arra is kitér, hogy 2009-ben, a szocialista–szabad demokrata kormányzás alatt nagyon lecsökkentették a normatívaösszegeket, és akkortájt az államkincstári ellenőrzések hangulata is szigorúbb, sokkal bürokratikusabb lett. – Azóta ez is megváltozott, az állam persze mindent ugyanúgy ellenőriz – fogalmaz.
A nagy szervezetek, mint például a Máltai Szeretetszolgálat, kitapossák az új ösvényeket, Godó Beáta szerint jó a kapcsolat a kollégák között. Az állam tartja a kapcsolatot, a minisztériumi kollégákkal jó az együttműködés, ismerik a helyzetet.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!