A bajba került családokon is segíthet a csok

A családok átmeneti otthona lakói is sikerrel pályázhatnak olyan jelentős állami segítségre mint a csok.

2020. 12. 26. 6:55
A szolgáltatás célja, hogy visszaállítsák a trauma előtti állapotot (képünk illusztráció) Fotó: MTI/Komka Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy roma családról van szó, ők már saját otthonukban töltik az ünnepeket – fejti ki Godó Beáta.

Szavai szerint a családok közül, aki tud, pár napra elmegy a rokonokhoz, de vannak, akik karácsonyra is maradnak. – Ez mindig attól függ, hogy milyen „csapat jön össze”. Jelenleg nyolc család van a két otthonban, és jó a viszonyuk egymással – fogalmaz, hozzátéve:

időnként nagyon hangulatosra sikerül a karácsony az otthonban is. Tavaly például az elszállásolt családok együtt ünnepeltek, összeírták a hozzávalókat, majonézes krumpli, rántott hal, rántott karaj készült. Mindenki bedobta a közösbe azt, amije „otthon” volt, és az alapítvány is beszállt, például a hús megvásárlásával. Közös ünnep volt, alig fértek el a konyhában, így költötték el a karácsonyi vacsorát.

Mint mondja, az adományok karácsony táján megszaporodnak, ám az is fontos, hogy meglegyenek a kapcsolatok, akik hozzájuk irányítják az adományozó szándékú embereket.

Az intézményvezető beszámolója szerint az évek előrehaladtával az adományok színvonala is emelkedik, s úgy látja, az emberek „érzékenyebbek” lettek, többet gondolnak a rászorulókra, már nem a kidobandó dolgokat küldik el nekik, hanem valóban használható tartós élelmiszert, akár vadonatúj játékokat. – A nagy cégek is ráálltak erre a szegmensre, többen küldenek bútorokat, háztartási gépeket, bár ez legfőképp a fenntartó alapítvány érdeme. Láthatóbbá teszi a szociális szférát, hogy kampányolnak, ismert embereket szerveznek be, akik az ügy mellé állva sokakat elérnek – fogalmaz Godó Beáta.

– A családokat segíteni kell abban, hogy visszataláljanak a munkaerőpiacra és a társadalomba. Ilyen ösztönzőerő az is, hogy a lakhatásért egy minimális összeget – felnőtteknek nyolcezer, gyerekek után ötezer forintot – kell fizetni havonta. Emellett előtakarékosságra is sarkalljuk a családokat, s ha a gyerekek nagyobbak, akkor az anyukákat is abba az irányba tereljük, hogy vállaljanak munkát. Ez azért is fontos, mert minden jövedelemre szükségük van, ahhoz, hogy újra otthont találjanak – hangsúlyozza.

Az intézményvezető arra is kitér, hogy 2009-ben, a szocialista–szabad demokrata kormányzás alatt nagyon lecsökkentették a normatívaösszegeket, és akkortájt az államkincstári ellenőrzések hangulata is szigorúbb, sokkal bürokratikusabb lett. – Azóta ez is megváltozott, az állam persze mindent ugyanúgy ellenőriz – fogalmaz.

A nagy szervezetek, mint például a Máltai Szeretetszolgálat, kitapossák az új ösvényeket, Godó Beáta szerint jó a kapcsolat a kollégák között. Az állam tartja a kapcsolatot, a minisztériumi kollégákkal jó az együttműködés, ismerik a helyzetet.

Pozitívumként emeli ki az Erzsébet-programot, ami az otthonokban lakó gyerekeket is érinti, amióta működik, jó dolognak tartja.

Godó Beáta azt mondja, hogy a társadalombiztosítási szabályok szigorítása is jelenthetne jót az átmeneti otthonok lakóinak, szerinte amíg lehet mentességet kérni egy évre, addig rendben van, hogy mindenkit arra ösztönöznek, hogy szerezzen bejelentett állást vagy olyan bevételt, amiből tudja fizetni a társadalombiztosítást. – Persze az lenne igazán hatékony, ha a munkáltatókat is ösztönöznék arra, hogy minden munkavállalójuk után fizessék a járulékokat. Ők is minden lakójuknál megnézik, ki dolgozik feketén és ki van bejelentve – fogalmazott, hozzátéve: szerinte ez a lakóknak is jót tesz, mert ösztönzi őket életük rendbehozására. – Legyen természetes az embereknek, hogy oda kell figyelni a tb-jogosultságra, adóbevallásra, mint minden normális életet élő állampolgárnak – húzza alá.

Hangsúlyozza, hogy nem egyszerű az intézmény segítségére szoruló családok pénzügyeit rendbe hozni, s fontos, hogy mindenki elkezdje rendezni az adósságait, amíg az átmeneti otthonban lakik. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a lakók tudják használni a különböző lehetőségeket, s például megpróbáljanak csokot vagy kedvezményes hitelt felvenni. – Az itt töltött egy év alatt könnyen összeszedheti a hat hónapos munkaviszonyt, ami a legtöbb hitel felvételéhez kell – fogalmaz Godó Beáta.

A családok átmeneti otthona kötelező ellátási forma, minden nagyobb településen el kell látni ezt a feladatot, állami normatívából működnek az otthonok, a civilek, az egyháziak és önkormányzatiak is.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.