Magyar győzelem született a jogállamiság-vitában

Brüsszel nem – vagy csak „irgalmatlan nehézségek árán” – lesz képes alkalmazni a jogállamiság-mechanizmust.

Szánthó Miklós szerint a legrosszabb jelöltek buktak el Fotó: MTI/Illyés Tibor

Mi győztünk, ők vesztettek. Amennyiben valósak a jogállamisági mechanizmus „átalakításáról” szóló mai sajtóhírek, akkor bármilyen eljárás megindítására csak 2022 után kerülhet sor (és addig még ki tudja, mi történik Brüsszelben) – olvasható az Alapjogokért Központ szerdai Facebook-bejegyzésében.

A csütörtöki uniós csúcs előtti tárgyalások magyar szempontból kedvező eredményei között említették továbbá, hogy a vonatkozó rendeletet még alkalmazása előtt megvizsgálja az Európai Bíróság – amely, ha a szerződések alapján jár el, megsemmisíti azt.

– Bárkit is akarnának megbüntetni, azt az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács mellett az állam- és kormányfőknek is jóvá kell hagyniuk. Továbbá nem lehet büntetni azért, mert egy tagállam nem hajlandó migránsokat befogadni vagy eleget tenni a genderideológiai „követelményeknek”. Bármilyen eljárásra is kerüljön sor esetlegesen, az csak az uniós források felhasználását érintheti (mely éves alapon a magyar GDP 3-4 százalékát teszi ki, és melynek fele-harmada visszavándorol nyugati gazdaságokba) – fejtették ki.

Hozzátették: mindezek alapján a jogállamiság-mechanizmust nem – vagy csak „irgalmatlan nehézségek árán” – fogják tudni alkalmazni; nem utolsósorban azért, mert annak kontrollja kikerül az eurokrata háttérvilág, így legfőképp a Bizottság kezéből.