Az elvtelen társulás elvtelen eszközök használatával is jár

Az, hogy a baloldal milyen eredményeket érhet el, csak részben múlik a hatpárti kényszerkoalíción – jelenti ki Tóth Erik a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a baloldali pártok hiába próbálják csodafegyverként beállítani a hét éve vágyott „összefogás” megvalósulását: hazai és nemzetközi példák is mutatják, hogy az elvtelen koalíciók sikeressége korántsem magától értetődő dolog.

A baloldali ellenzéki pártok – valamint a holdudvarukhoz tartozó beszélő fejek, propagandisták – múlt év vége óta igyekeznek valódi csodafegyverként beállítani a hét éve vágyott „összefogás” megvalósulását, miközben hazai és nemzetközi példák is azt mutatják, hogy az elvtelen koalíciók sikeressége korántsem magától értetődő dolog – mutat rá Tóth Erik a lapunknak készített elemzésében. Hiszen ha így lenne, úgy a 2019-ben Lengyelországban összefogó öt baloldali párt ellenzéki koalíciójának utcahosszal kellett volna nyernie a PiS előtt, ehelyett történelmi jelentőségű vereséget szenvedtek el – emlékeztet az elemző.

Ha valóban csodafegyverről lenne szó, úgy 2020 őszén a szerencsi időközi országgyűlési választáson sem Koncz Zsófiának és a Fidesz–KDNP-nek, hanem a kétharmad szimbolikus lebontásával kampányoló jobbikosnak és a mögötte teljes mellszélességgel kiálló baloldali kényszer-koalíciónak kellett volna győznie. Tóth szerint

a jobboldalnak mindezektől függetlenül nem szabad lebecsülnie a Gyurcsány-listát, tudva, hogy az elvtelen koalíció elvtelen eszköztárral és eszközhasználattal is jár.

Kamuvideó Korózs Lajostól, „patkányozás” Bangóné Borbély Ildikótól, „judapestezés” Bíró Lászlótól, a fehér, keresztény heteroszexuálisok rémisztő képződménynek titulálása Niedermüller Pétertől, álhírgyártás, és még sorolhatnánk. Teszik mindezt azért, hogy a koronavírus-járvány idején hiteltelenítsék a kormányt.

Csak a hatalom iránti vágy és az Orbán-ellenesség fogja össze őket
Fotó: Facebook

Politikatörténeti sci-fi

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a baloldal politikai kommunikációja leplezi le a legjobban, hogy a társulást csupán két dolog tartja össze: a hatalom iránti vágy és az ezzel szorosan összekapcsolódó Orbán-ellenesség. Ez a két tényező kell ahhoz, hogy a korábban elképzelhetetlennek tartott politikatörténeti sci-fi megvalósuljon, és hogy Jakab Péter, a Jobbik aktuális elnöke – Gyurcsány Ferenc hívószavának eleget téve – teljesítse be a Jobbik „lelkének elvételét”, amiről korábban Vona Gábor beszélt. Fel lehetne azt is idézni, hogy a Jobbik, vagy a most már vele egy platformon álló Momentum vezetői korábban hányszor határolódtak el Gyurcsánytól, mondván, ők sosem fognak össze a Demokratikus Koalícióval, vagy kötnek választási szövetséget a 2018-ban a törvényhozásba épphogy bekerülő szervezettel.

Csak eszköz, nem megoldás

Tóth Erik az elemzésében arra is kitér, hogy bár a feleknek az egység felmutatása most közös érdek, a korábban köztük lévő törésvonalak nem tűntek el, csak ideiglenesen megkerülték azokat. Ennek a kárát tapasztalhatják már most azokban az ellenzéki vezetésű önkormányzatokban, ahol felbomlott vagy veszélybe került a koalíciós együttműködés. Az összefogás ugyanis csak egy eszköz, de nem megoldás. Eszközként arra alkalmas, hogy az egyes baloldali pártok Fideszhez mért népszerűtlenségét igyekezzen elfeledtetni eredményeik összesítésével, amellyel a széttördelt baloldali ellenzéki politikai tér egyosztatúnak tűnhet. A kényszer-koalíció egységének fenntartását nehezíti, hogy

miközben a kormányzás alapelveit szimbolikus értelemben rögzítik, annak gyakorlati alkalmazását ők maguk tagadják meg helyi szinten, az önkormányzatokban.

Egyet nem értési pont lehet továbbá a nemzeti szuverenitás értelmezése is, de a baloldali pártok jobbikos jelöltekhez való viszonyulása is tartogathat még meglepetéseket az országos lista, valamint annak előzményeként az egyéni választókerületek indulási stratégiájának összeállítása során – írja Tóth. A vezető elemző szerint 2022-ben nem programalapú választási kampányra kell készülni, hanem az ellenzék felől érkező, a nyílt társadalom eszmerendszerét felvonultató nemzetközi és hazai negatív kampányra a kormánnyal szemben.

Megtévesztő felmérések

Tóth Erik felteszi a kérdést: mire lehet ez elég 2022-ben? Az, hogy a baloldali összefogás milyen eredményeket érhet el, csak részben a hatpárti koalíción múlik. Az elemző szerint

nekik most az jelenthet előnyt, ha a következő hónapokban nem kérdőjeleződik meg az, hogy az együttműködés kellő haszonnal kecsegtet az abban részt vevő minden tag számára.

Ezentúl azért fog drukkolni a baloldal, hogy a válságkezelés sikertelenségének képzete alakuljon ki itthon, illetve azért, hogy a gazdasági válság kitolódjon 2022-ig. A kormánypárti oldalról gyakran megfogalmazott kritika, miszerint az ellenzék nem segíti, hanem hátráltatja a védekezést, innen nézve is értelmezhető.

Az összefogással értelmezési és helyzetkihasználási verseny is indult – emelte ki Tóth Erik. Ahogy bejelentették a megállapodást, egy-két elemzőcégnél hirtelen a hipotetikus választási helyzetben meg is szerezte a vezetést a közös lista. Talán túl korán, mert mostantól ezek a cégek hibahatáron belüli elmozdulásokról, szoros versenyről, esetleg lassan olvadó kormánypárti előnyről fognak beszámolni egészen 2022-ig. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője azonban úgy véli, ezeket a kutatási adatokat érdemes majd mindenkinek a helyén kezelnie.