Bekapcsolja a falusi csok az ország vérkeringésébe a kistelepüléseket

Alig tíz éve a Nógrád megyei Nézsa még egy volt Magyarország elöregedő és reményvesztett kistelepülései közül. A vezetése azonban új lendületet adott a községnek, növelte a település lakosságmegtartó képességét, amelynek lélekszáma a kormány családtámogatási rendszerének is köszönhetően gyarapodni és fiatalodni kezdett. A falusi csok további fellendülést adhat a helyi ingatlanpiacnak.

Fotó: Katona Vanda

Amint egy utcát újraaszfaltozunk, ott rövid időn belül elkelnek az üresen álló ingatlanok – mondja el Styevó Gábor, a Nógrád megyei Nézsa polgármestere, miközben utcáról utcára mutatja be a település azon részeit, ahol korábban elöregedőben volt a lakosság, de az utóbbi években fiatal párok, családok kezdtek új életet. A falu első embere egyre-másra olyan ingatlanokra hívja fel a figyelmet, amelyeket a közelmúltban bővítettek, tataroztak vagy építettek, több helyen pedig mostanság is, amikor az idő engedi, felújítási munkálatok zajlanak. S a helyzet tovább javulhat a körülbelül 1180 lélekszámú községben, hiszen Nézsa bekerült azon települések közé, ahol január elsejétől igénybe vehető a falusi csok.

Fotó: epiteszforum.hu

Mint azt korábban megírtuk, a kormány döntésének köszönhetően 2021 elejétől valamennyi 600 lélekszámúnál kisebb településen elérhető a falusi csok, ezenkívül minden olyan 600–2500 lélekszámú településen igénybe vehető a támogatást, ahol nem vagy csak mérsékelt népességnövekedést tapasztaltak. A mostani bővítésnek köszönhetően immáron 2678 településen érhető el a támogatás, amely hazánk ötezer fő alatti településeinek több mint 93 százaléka. A kezdeményezés rendkívül sikeres, mert nem egészen másfél év alatt, amióta a program elkezdődött, 16 ezer magyar család döntött a vidékre költözés vagy a meglévő falusi ingatlanban történő helyben maradás mellett.

Hasznos munka közfoglalkoztatásban

Nézsán is abban bíznak, hogy a falusi csoknak köszönhetően még több fiatalt sikerül majd megtartani a településen, és akár újabb családok költöznek a községbe, amely az agglomerációs gyűrű határán, Budapesttől ötven kilométerre fekszik, Pest és Nógrád megye találkozásánál. Styevó Gábor rámutat arra, hogy amikor tíz évvel ezelőtt Nézsa polgármestere lett, akkor 1125-en laktak a faluban, onnan gyarapodott valamicskét a település lélekszáma. Ez részben az M2-es autóút megépülésének köszönhető: amióta elkészült a fejlesztés, nagyon jó a közlekedés Budapestre és Vácra, sokan ingáznak a településről. A polgármester azt is kiemeli, hogy nagy munkát végeztek a település fejlesztése érdekében, a közfoglalkoztatásban igyekeztek hasznos elfoglaltságot adni az embereknek, többek között járdát építettek és buszmegállót újítottak fel. Nézsának új bölcsődéje és óvodája van, amelyek teljes kapacitással üzemelnek. Az egykori Reviczky-kastélyban helyet kapó Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskolát a helyi nemzetiségi önkormányzat működteti; ide már 165 gyermek jár nemcsak Nézsáról, hanem a szomszédos településekről is.

Fotó: nezsa.hu

Már két első osztályt indítottak

A polgármester óriási eredménynek tartja, hogy a növekvő gyermeklétszámnak köszönhetően tavaly ősszel két első osztályt tudtak indítani. Konyhát is működtetnek a faluban, ahol csaknem háromszáz adag ebédet készítenek el naponta, innen a szomszédos Alsópetényre és Legéndre is szállítanak ételt. Van a településen háziorvos, fogorvos, két védőnő, és gyermekorvos is kijár.

Az elmúlt években Nézsa eredményesen szerepelt a Magyar falu programban is, négy pályázaton is nyertek támogatást. Szolgálati lakás rendbetételére, orvosi eszközök beszerzésére, járda felújításához építőanyag vásárlására, óvodakert fejlesztésére, tavaly pedig karbantartási eszközök beszerzésére kaptak támogatást. Ezek egy része már megvalósult. Idén is figyelik a lehetőségeket, azokon a pályázatokon igyekeznek sikeresen szerepelni, amelyeken eddig nem nyertek, így például útfelújításra próbálnak pénzt igényelni.

Kelendő telkek

– Mindezeknek köszönhetően évek óta dübörög a használtingatlan-piac, a remek családtámogatási rendszer pedig csak fokozta az érdeklődést. Évekkel ezelőtt ötmillió forintért sem ment el egy 80 négyzetméteres „Kádár-kocka”, míg most ezért a pénzért egy vályogházat lehet kapni, de van olyan ingatlan is, amelyet harmincmillió forintért lehet megkapni – emeli ki a polgármester, aki arra számít, hogy a falusi csok megjelenésével további ingatlanok cserélhetnek gazdát, és a házak ára is emelkedhet még. Az önkormányzat korlátozott számban, kedvező áron telkeket is tudott és tud biztosítani a Nézsára érkező családoknak, de aki él a lehetőséggel, tíz évig nem adhatja el a telket és négy éven belül építkeznie kell az ingatlanra. Ezekre a telkekre már van is érdeklődő.

Fotó: nezsa.hu

Koczka László, az önkormányzat műszaki főelőadója is arról beszél, hogy 2010 előtt az ingatlanpiac stagnált. Akkoriban ha az idősek meghaltak, a házuk üresen maradt, sokszor elhanyagoltan, őrzés nélkül. – Annak köszönhetően azonban, hogy a kormány kiemelten támogatja a fiatalokat, a családokat, megváltozott a helyzet. A falusi csok pedig egy csodálatos program, amellyel olyan pénzekhez juthatnak a fiatalok, amilyenekhez korábban sohasem. Ezáltal jócskán felértékelődtek az ingatlanokat, amelyeket el is lehet adni. Sőt lassan már nem is lesz megvehető ház – fejti ki Koczka László. Ő is arra számít, hogy a falusi csok további élénkülést hoz az ingatlanpiacon, amely a település jövőjét még inkább biztosítja.