Béremelést, adó-visszatérítést és csok-bővítést hoz az új év

Jelentős változásokat hoz az új év: adó-visszatérítés mellett nagy béremelés várható az orvosoknál, akiknél egyúttal büntetik majd a hálapénz elfogadását. A baloldali önkormányzatok eközben adókat emelnének, néhol fizetőssé teszik az eddig ingyenes parkolókat.

Az otthonteremtési kedvezménnyel a megfontoltabbak vágnak építkezésbe Fotó: Havran Zoltán

Már november végén közzétették azt a kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy január elsejétől az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a nem egészségügyi egyetemi végzettségű, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, illetve a kezdő orvos

alapbére legfeljebb kétéves gyakorlati idő esetén 481 486 forintra, 3–5 év gyakorlati idő után a havi bruttó bér 613 134 ezer forintra, 21–25 év munkaviszony után 1 158 975 forintra, míg 41 év munkaviszony után 1 666 040 forintra emelkedjen.

Meghatározták azt is, hogy orvosi tevékenységet csak az végezhet, akinek egészségügyi szolgálati jogviszonya van. Az orvosi béremeléssel párhuzamosan megtiltották a hálapénz elfogadását, amelynek megszegése akár egy évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után. Az egészségügyi dolgozók az év elejétől legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhatnak el a betegektől, amelynek az értéke nem magasabb a minimálbér havi összegének öt százalékánál.

A hiányos orvosi praxisok betöltésére is talált megoldást a kormány: egy friss rendeletmódosítás szerint januártól

olyan orvos is elláthat háziorvosi tevékenységet, akinek még nincs meg ehhez a szakképesítése, de van más szakvizsgája.

Azonban ez nem vonatkozik a házi gyermekorvosi feladatok ellátására, ott csak olyan orvos rendelhet, akinek ehhez megvan a képesítése. A Világgazdaság a napokban arról írt, hogy decemberben 844 üresen álló praxis volt Magyarországon: 571 háziorvosi és 273 fogorvosi praxisban nem rendelt orvos. A legrosszabb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők vannak, ahol 67 háziorvosi és 15 alapellátó fogorvosi praxis áll üresen.

Környezetvédelemre és otthonteremtésre is költenek

A kormány a klímaváltozás elleni küzdelem szükségességét is figyelembe véve megtiltotta az avar és a kerti hulladék elégetését a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme érdekében. Ez azt is jelenti, hogy 2021. január 1-jétől

az önkormányzatok rendeletben sem szabályozhatják az avarégetést, a tilalom az egész országban általánossá válik.

A családi otthonteremtési program részeként Novák Katalin bejelentette, hogy január elsejétől

a kifizetett építkezési és telekszámlák áfatartalmát visszatérítik ötmillió forintig.

Az adó-visszatérítés mellett az is jelentős könnyítés, hogy a dolgozó nyugdíjasok is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezményt (csok). Szintén újdonság, hogy a csokkal vásárolt ingatlant a jövőben át lehet már íratni a gyermekekre a tízéves elidegenítési tilalom ideje alatt is.

A közoktatás terén is változásokat jelentettek be: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közölte, hogy a 9–12. évfolyam számára a katolikus kiadású történelem-, irodalom- és magyarnyelv-tankönyvek is szerepelnek a tankönyvlistán, amelyekhez irodalmi szöveggyűjtemény és tanári módszertani segédanyag is társul majd.

NyIlvánosságra kerülnek az ügynökakták

Úttörő jelentőségű az ügynökakták feltárásában, hogy hamarosan

bárki megnézheti a saját számítógépéről a róla, illetve a családjáról készült jelentéseket.

Korábban Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárának főigazgatója az RTL Híradónak elmondta, többéves fejlesztést indítottak el, amelynek célja a kutatások felgyorsítása lesz. Az azonosítás az ügyfélkapun keresztül történhet meg, majd ingyenesen megrendelhetők a családra vonatkozó adatok. Cseh Gergő Bendegúz ugyanakkor kiemelte, ez nem egy általános feloldás, csak azokat az iratokat lehet majd kikérni a levéltártól, amelyek rokonokra vagy közszereplőkre vonatkoznak.

A Mandiner ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, ez utóbbi már csak azért is kiemelt jelentőségű, mert így a választásokon induló képviselőjelöltek adataihoz is hozzá lehet majd férni.

Ez komoly kihívás az ellenzéki összefogásnak,

amely választási ígéreteinek tizedik pontjában úgy fogalmazott: „A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989–1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.”

A baloldal eközben sarcol

Noha a kormány keresztülhúzta a baloldali polgármesterek telek- és építményadó-növelését és a további új adónemek bevezetését, azért maradtak sarcolási lehetőségek az önkormányzatoknál. Több helyütt megemelik a parkolási engedélyek kiadásának költségét. Volt olyan balliberális polgármester, aki kijelentette, hogy nem hajlandó teljesíteni a kormány új szabályozását. Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere kijelentette: ha kell, bíróságra megy azért, hogy kivethesse a sarcokat az erzsébetvárosiakra.

– Erzsébetvárosban nem teljesítjük a kormány alaptörvény-ellenes akaratát, amely még jobban ellehetetleníti az így is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat – jelentette ki a VII. kerület Gyurcsány-párti polgármestere.

– Az illetékes kormányhivatal döntése akadályozza majd meg azoknak az önkormányzatoknak a tervét, amelyek az adóstop ellenére megpróbálják beszedni az adókat. Rendkívüli jogrend van érvényben, és amint a hatályos törvényeket, a helyhatóságok rendeleteit is felülírják az ilyenkor meghozott kormányrendeletek. Az önkormányzatok fellebbviteli fóruma a kormányhivatal, amely köteles érvényt szerezni a hatályos jogszabályoknak, így nem adhat zöld jelzést az adóemelésnek – fejtette ki a DK-s ellenkezés kapcsán lapunknak a pénzügyminiszter helyettese.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a kerületi gépjármű-tulajdonosokat is megsarcolja: rájuk autónként tízezer forintos pluszterhet ró. Az éves parkolási engedély díját ugyanis kétezer forintról a hatszorosára, 12 ezer forintra emelte, annak érvényességi idejét pedig két hónappal lerövidítette.

Szintén hatszorosára emelik az újbudaiak parkolási díjait, és kilencezer eddig ingyenes parkolóhelyet tesznek fizetőssé. László Imre, Gyurcsány-párti polgármester döntése alapján a helyiek sem parkolhatnak olcsón, lakásonként az első gépjármű éves parkolási díját hatszorosára, a második autóét 12-szeresére emelték.

Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere a rendkívüli jogrend alatt döntött az idegenforgalmi adó duplájára emeléséről, ami most már négyszáz forint lesz. Továbbá a parkolódíjakat is 33 százalékkal megemelte. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy január elsejétől óránként négyszáz forintot fizetnek a salgótarjániak és az ideérkezők a fizetős parkolóhelyeken. Botka László, Szeged polgármestere a parkolási díjak és bérletek árának több mint tíz százalékkal való emeléséről döntött.