A számok azt mutatják, hogy Magyarország a rendelkezésre álló vakcinákat gyorsan beadja az állampolgároknak, ha pedig az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben. Az EU sikertelen vakcinabeszerzése miatt több tagállam mellett Németországban is komoly felháborodás van. A brit The Spectator nevű hetilap pedig azt írta, hogy „noha a brexitet követően Brüsszel épp a vakcinabeszerzéssel szerezhette volna vissza a polgárok bizalmát, szemlátomást csúfosan megbukott”. Ez a kritika teljesen jogos a britek részéről, hiszen az adatok szerint
az Európai Unió lényegesen lassabban szerezte be az oltóanyagokat, mint az uniót elhagyó Nagy-Britannia. Így míg a szigetországban száz emberből már nagyjából öt embert beoltottak, az uniós átlag még az egyet sem éri el.
Szintén komoly arcvesztés a brüsszeli bürokráciának, hogy Nagy-Britannia mellett olyan közel-keleti országok is jelentősen megelőzik az EU-t, mint Bahrein vagy az Egyesült Arab Emírségek – olvasható az elemzésben.
Ugyancsak sikeresebb vakcinabeszerzést folytatott a szintén EU-n kívüli Izland, de az Amerikai Egyesült Államokban is gyorsabban halad a lakosság beoltása. Világszinten Izrael vezet, ahol már a lakosság negyede megkapta a koronavírus elleni védőoltást.
Ez újabb példa arra, hogy az uniós bürokrácia nem működőképes, ahogyan magára a koronavírusra is lassan reagált, úgy az oltások megszervezése is túlságosan nehéz feladatnak bizonyult az uniós intézmények számára – zárul a XXI. Század Intézet elemzése, amely teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!