A pusztuló Amazónia jelentősen felgyorsíthatja a klímaváltozást

Az Amazonas-medence ökológiai egyensúlya, a klímaváltozáshoz való viszonya sokkal összetettebb, és jóval több tényező alapján írható le, mint amit a tudományos konszenzus akár csak néhány éve evidensnek tartott. Egy számos friss kutatást összegző tanulmányból kiderül, hogy a szén-dioxidon kívül olyan üvegházhatású gázok is kulcsszerepet játszanak az említett folyamatokban, mint a metán vagy a dinitrogén-oxid, valamint az emberi tevékenység szinte minden aspektusa, az erdőirtáson kívül például a duzzasztógátak építése, a mezőgazdasági tevékenység vagy a bányászat.

Összeomolhat az esőerdő vízellátása

A kivágott fák hiánya pedig abban is megjelenik, hogy az esőerdő növényzete egyre kevesebb szenet képes megkötni. A tanulmány vezető szerzője, Kristofer Covey, a New York’s Skidmore College környezeti tanulmányokat oktató tanárának véleménye szerint a folyamat még megfordítható. Ehhez elengedhetetlennek nevezte az erdőirtás mértékének csökkentését.

A kutatók szerint az egyik legégetőbb kérdés, hogy ezek a folyamatok konkrétan hogyan befolyásolják majd az Amazonas-medence klímáját. Ez azért is fontos, mert az Amazonas-medence speciális vízrendszere – egyelőre – képes a saját csapadékát előállítani, s egyetlen vízmolekula ötször vagy akár többször is körbekering a térségen, ahogy a nedves levegőtömeg az Atlanti-óceánból a kontinens nyugati része felé mozog. Az időjárás megváltozásának pedig még akkor is messze ható következményei lehetnek, ha a leesett csapadék összmennyisége nem változik. Ugyanis már jelenleg is tapasztalható, hogy a térségben intenzívebben és gyakrabban fordulnak elő intenzív csapadékkal járó időjárási események, mint korábban, ami rendszeresen okoz rekordmértékű árvizeket. Ezzel párhuzamosan a szárazság is gyakoribb, egyes helyeken tovább is tart. A vizes helyekhez alkalmazkodott fákat pedig kiszorítják a magasabb, szárazságtűrő, de kevesebb szenet megkötni képes fajok.

Visszafordíthatatlan pusztulás

A tanulmányban idézik a Sao Pauló-i Egyetem kutatóit is, akik egy nemrégiben készült munkájukban azt állítják: a növekvő mértékű erdőpusztítás annyira megváltoztathatja a víz mozgását, hogy az Amazonas-medence jelentős része szavannává alakulhat.

Az úgynevezett átfordulási pont (tipping point), amelyen átlépve visszafordíthatatlanná válik a folyamat, szerintük az esőerdő 20-25 százalékának eltűnésével következhet be. A brazil kormány szerint eddig az Amazonas-térség esőerdőinek 17 százalékát irtották ki.

Ez a tanulmány is igazolja a korábbi aggályokat, hogy az ember nem folytathatja végtelen mértékben a természetpusztító tevékenységet, a környezetszennyezést.

Bolygónk ökoszisztémája – beleértve az Amazonas-medencét – nem képes örökké ellensúlyozni az általunk végbevitt pusztítás negatív hatásait – hangsúlyozta lapunk megkeresésére a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője. Fidrich Róbert hozzátette: ezért ideje szakítani a végtelen növekedést és fogyasztást előtérbe toló, gazdaságközpontú, bolygópusztító hozzáállásunkon.

Szavai szerint különösen időszerű ez a tanulmány amiatt is, mert jelenleg napirenden van az EU–Mercosur kereskedelmi egyezmény ratifikálása. – Amennyiben hatályba lépne az egyezmény, annak hatására jelentősen megnőne a dél-amerikai mezőgazdasági termékek Európába történő exportja. Ez azonkívül, hogy hátrányosan érintené az európai gazdákat, 34 százalékkal növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását. Elemzések szerint az egyezmény hatására a dél-amerikai közös piac országaiban megnövekedett marhahústermelés évente legalább 25 százalékkal fokozná az erdőirtás mértékét, és további 36 ezer négyzetkilométer esőerdő elpusztítását okozná évente (ez nagyjából akkora terület, mint a Dunántúl) – emelte ki az MTVSZ programvezetője. Fidrich Róbert hozzáfűzte: ezért szólította fel az elmúlt napokban több mint 450 civil szervezet az Atlanti-óceán mindkét oldaláról – közte 44 magyar szervezet – közös állásfoglalásban az Európai Unió döntéshozóit, hogy álljanak el az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény aláírásától.

Ezzel párhuzamosan a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Fridays for Future Budapest, a Karátson Gábor Kör és az Éghajlatvédelmi Szövetség petíciót indított, amelyen keresztül a magyar állampolgárok is felemelhetik szavukat az egyezmény ellen, amely aláássa az európai mezőgazdaságot, kockára teszi az emberek egészségét, és ellehetetleníti éghajlatvédelmi törekvéseinket.

Amazónia számos egzotikus lakóinak egyike az órisávidra Fotó: AFP/Hemis/Sylvain Cordier

Az utolsó érintetlen vadon

Az Amazonas-medence öt és fél millió négyzetkilométeres, fél Európányi területen elhelyezkedő esőerdőiben találhatók Földünk legnagyobb, ipari tevékenységtől még érintetlen társulásai. A Föld összes trópusi esőerdeinek felét kitevő, egyenlítői éghajlatú térség bolygónk állat- és növényfajokban leggazdagabb élőhelye. Mintegy kétezer madár- és emlősfaj őshonos a területen, a világ legnagyobb vízgyűjtő területű folyója, az Amazonas pedig nagyjából kétezer-kétszáz halfajnak ad otthont – köztük olyan egzotikus teremtményeknek is, mint az elektromos angolna vagy a pirája. A vizes élőhelyeken több mint négyszáz kétéltűfaj is megtalálható. Bár a brazil kormány közlése szerint az esőerdők kiterjedése eddig mintegy „csak” 17 százalékkal csökkent,

műholdfelvételek tanúsága szerint a számos ponton folyó erdőirtás Amazónia területének közel felét, 47 százalékát érinti különböző mértékben.