Búcsút mondhat a pártvezetésnek Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes

Már a nyáron ítéletet hozhat a bíróság abban az ügyben, hogy szabályosan tartották-e meg az MSZP tavalyi tisztújító kongresszusát, ahol vitatható körülmények között választották meg Tóth Bertalant és Kunhalmi Ágnest a párt társelnökeivé. Amennyiben a törvényszék szerint jogellenes volt a kongresszus, úgy azt meg kell majd ismételni – értesült a Magyar Nemzet. Bárhogy is lesz, az MSZP-vezetés legitimációját megkérdőjelező ügy nagyban gyengíti a már eleve padlóra került szocialisták tárgyalási pozícióját a baloldali összefogásban.

Fotó: Teknős Miklós

– A Fővárosi Törvényszék befogadta a Pest megyei MSZP perindítványát, amelyben a párt tavaly őszi tisztújító kongresszusának hatályon kívül helyezését kezdeményezték

– közölte a Magyar Nemzet megkeresésére a szervezet korábbi elnöke. Kovács Barnabás elmondta: befogadták azt az indítványukat is, amelyben azt kérték, hogy a bíróság mondja ki, a kongresszus előtt jogellenesen oszlatták fel a párt Pest megyei szervezeteit.

Tavaly szeptemberben vitatható módon választották meg őket társelnökökké Fotó: Teknős Miklós

Ismert:

tavaly szeptemberben vitatható körülmények között választották meg Tóth Bertalant és Kunhalmi Ágnest az MSZP társelnökeivé. A megméretésen ugyanis Mesterházy Attila is elindult volna, ám amikor a Republikon Intézet felméréséből kiderült, hogy a korábbi elnök nagyságrendekkel ismertebb és népszerűbb Tóthnál, a pártvezetés hirtelen feloszlatta a Pest megyei szocialistákat, arra hivatkozva, hogy törvénytelen a gazdálkodásuk.

Tény ugyanakkor, hogy a feloszlatott, nyolcvanöt szervezet Mesterházy támogatója volt, akik a kongresszus küldötteinek tíz százalékát adták – volna, így azonban nem szavazhattak a tisztújításon. A Mesterházy Attila kiszorítását célzó trükkök százai közé tartozott továbbá a vitatott online szavazás bevezetése, illetve a harminc éve sosem alkalmazott zárt listás voksolás alkalmazása is. Mindezek után, bár nem vonta vissza a pályázatát, Mesterházy végül nem indult a megméretésen.

Kovács Barnabás ezután fordult bírósághoz, lapunknak pedig most azt mondta: várhatóan április–májusban lesz az első – és szerinte utolsó – tárgyalás, nyáron pedig már az ítéletre számítanak. – Amennyiben a bíróság kimondja, hogy szabálytalan volt a tavalyi tisztújító kongresszus, úgy azt meg kell majd ismételni – közölte. Kovács végül elmondta az is: már azért nem ő a Pest megyei MSZP elnöke, mert időközben kizárták a pártból, miután az ATV-ben nyilatkozott a feloszlatásuk és a kongresszus körüli anomáliákról. A szocialisták vezetése ugyanis mindezt úgy ítélte meg, hogy egy elkötelezett párttag nem nyilatkozhat a „fideszes médiának”. Az pedig már tényleg szürreálisnak nevezhető, hogy

Kovács kizárásáról az MSZP országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsa döntött, amelynek ekkor még az a Legény Zsolt volt az elnöke, akinek az autójában nemrég 11 500 doboz, zárjegy nélküli cigarettát találtak és foglaltak le az ukrán hatóságok.

Tény: bárhogy is dönt a bíróság, az MSZP-vezetés legitimációját megkérdőjelező ügy nagyban gyengíti a már eleve padlóra került párt tárgyalási pozícióját a baloldali összefogásban. Jól jellemzi a szocialisták helyzetét és ambícióit, hogy már tavaly nyáron is csupán Tóth Bertalannak, Kunhalmi Ágnesnek, Molnár Zsoltnak, Hiller Istvánnak és Harangozó Tamásnak kértek befutó helyet az akkor még bizonytalan sorsú közös listán Gyurcsány Ferencéktől. Mindez arra utal, hogy a párt célja nem több egy országgyűlési frakció megalakításánál, így az ezzel járó állami támogatás megszerzésénél, összességében pedig a politikai túlélésnél. Az pedig jelenleg megjósolhatatlan, hogy milyen helyzetbe kerül az MSZP, ha a baloldali egyezkedés kellős közepén kell majd új kongresszust tartania.