Mi állhat a baloldal erőszakos fenyegetései mögött?

Miközben a baloldali szivárványkoalíció a társadalom megosztásával és politikai ellenségképzéssel vádolja az Orbán-kormányt és a Fidesz–KDNP-pártszövetséget, addig egyes ellenzéki szereplők – egyelőre minden következmény nélkül – egyre erőszakosabban fenyegetik meg politikai ellenfeleiket – hívja fel rá a figyelmet a XXI. Század Intézet a legfrissebb elemzésében. Mint írják, annak ellenére, hogy az ellenzék vezetői közös nyilatkozatban tettek ígéretet a politikai árkok betemetésére, mégis számtalanszor nyilatkoznak Magyarország „fidesztelenítéséről”, jobboldali közéleti személyek és művészek ellehetetlenítéséről, sőt egy olyan jogállamisággal ellentétes politikai bosszúállásra utalnak, amire esetleges választási győzelmük után kerülne sor. Az egyre gyakrabban felbukkanó fenyegetés sajátos licitversenyt hívott életre, amely spirálszerűen válik egyre durvábbá, mögötte pedig az erősorrend kialakítása és a protestszavazatokért folyó ellenzéki küzdelem áll.

Fekete-Győr András nem akar lemaradni Gyurcsány mögött. Fotó: Teknős Miklós

Nincsenek következmények

A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc 2020. augusztus 1-jén közzétett nyilvános Facebook-posztjában fenyegette meg Vidnyánszky Attilát a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult politikai vita során. A volt miniszterelnök így fogalmazott: „Most nincs mit tenni. Készülni kell. Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés.” A Demokratikus Koalíció vezetőjének szavai után ugyan országos botrány robbant ki, ezrek tiltakoztak petíció formájában, de a demokráciában elfogadhatatlan mondatoknak semmilyen jogi vagy politikai következménye nem lett. A DK szövetségesei közül hivatalosan egyetlen párt sem határolódott el Gyurcsány Ferenc erőszakos, demokráciában vállalhatatlan, a magyar közéletben példa nélküli mondataitól.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke 2020. december 28-án az Alfahírnek adott interjújában szintén arról értekezett, hogy nem a kormányt, hanem a „rezsimet” kell megbuktatni, majd szintén a közélet megtisztítására utalva, bosszúhadjáratot helyezett kilátásba. Ennek megvalósításához ő maga burkoltan az alkotmányos kereteken túli eszközöket, önkényesen „faragott jogszabályokat” is megengedhetőnek tart. A legdurvább fenyegetés a miniszterelnök-jelölti előválasztáson is indulni szándékozó hódmezővásárhelyi polgármestertől, Márki-Zay Pétertől hangzott el még 2018. február 15-én, egy lakossági fórumon, ahol forradalmat és akasztást vizionált. – Nem akarom mondani, hogy a kandellábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül... – utalt talán nem is annyira burkoltan a jövőbeni korszakváltás durva folyamatára. Habár a politikus később igyekezett mondatait letagadni, a szalonképtelen gondolatokról videófelvétel készült. Az ellenzéki pártok ahogy akkor, úgy később sem tartották fontosnak azt, hogy elhatárolódjanak Márki-Zay Pétertől. Szavainak semmiféle következménye nem volt, ma is polgármesterként és potenciális miniszterelnök-jelöltként politizál a baloldalon.

Antidemokratikus verseny a protestszavazatokért

A baloldalon egyre szaporodó erőszakos fenyegetésekből, a következmények nélküliségéből, az elhatárolódás hiányából arra lehet következtetni, hogy az egyesült baloldal komolyan fontolóra vette a megtorlás és a politikai bosszúállás lehetőségét. Az egyre erőszakosabbá váló verbális hadviselés és a jövőbeni politikai számonkérés lehetőségének folyamatos napirenden tartása az elmúlt egy évben ellenzéki licitversennyé szélesedett. A szivárványkoalíció egyes vezetői úgy gondolják, hogy minél súlyosabb erőszakkal, minél durvább hangnemben fenyegetőznek, annál népszerűbbé válhatnak a Fideszt elutasító, Orbán ellenes protestszavazók körében.

Az erőszakos politikai retorika és a jövőbeni bosszúállás lehetőségének felvázolása azonkívül, hogy teljes mértékben sérti a demokratikus normákat és rombolja a politikai vitakultúrát, egyúttal megfélemlíti azokat a pártpolitikával nem foglalkozó másként gondolkodó személyeket is, akik a tudományos életben, a művészvilágban, a közéletben, a sajtóban vagy a gazdasági életben tevékenykednek sikeresen. A portestszavazatokért folyó, egyre sokasodó ellenzéki fenyegetések azokat a polgárokat is félelemmel töltik el, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek a politikával, de világképük és gondolkodásuk szerint a jobboldalhoz állnak közelebb – zárul a XXI. Század Intézet elemzése.