Kormányzásképtelen a hatpárti szivárványkoalíció

Borítékolni lehet, hogy a balliberális politikusok kormányra kerülésük esetén azonnal politikai káoszt hoznának magukkal – jelenti ki Deák Dániel legfrissebb elemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője írásában azt vizsgálja, mennyire gyakoriak és működőképesek a sokpárti kormánykoalíciók Európában, rámutatva: a politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit hazánkban visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is.

Deák Dániel szerint ahogyan 2010 előtt az MSZP-SZDSZ-koalíció is felbomlott, úgy ez a még színesebb hatpárti összefogás is erre a sorsra van ítélve Forrás: Facebook

A belga politikai instabilitás és a koalíciós kormány kormányzásképtelensége a koronavírus-járvány elleni küzdelemre is rányomta a bélyegét:

itt fertőződtek és haltak meg a legtöbben Európában a koronavírus miatt.

Ugyancsak a cselekvőképes kormány hiányának tudható be, hogy Belgiumban komoly problémák akadtak az oltási programmal kapcsolatban is, emiatt a január első felében új tervet kellett kidolgoznia a kormánynak. Erre azért volt szükség, mert miközben az unió legtöbb országához hasonlóan Belgiumban is 2020. december végén kezdődött az oltási program, az első héten csupán néhány száz embert oltottak be.

Egymásra mutogatni

Szintén politikai instabilitástól szenvednek a szomszédos Szlovákiában, ahol a 2020. február 29-i parlamenti választások után Igor Matovič (OĽaNO) vezetésével alakult új négypárti koalíció kormány – mutat rá az elemző. A járvány második hulláma azonban az elsőnél sokkal súlyosabban érintette Szlovákiát, ami komolyan próbára tette az ország működőképességét.

Mindez a négypárti koalíciós kormány részéről egyre inkább elhamarkodott, megfontolatlan intézkedések meghozatalával párosult, ami tovább rontotta a kialakult helyzetet,

amelynek elsődleges okaként legfőképp a kormánykoalícióban kirobbant vitákat lehet megjelölni, amik mára különösen Igor Matovič miniszterelnök és Richard Sulík miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter (SaS) között váltak látványossá.

A megbetegedések számának újbóli növekedésével a koalíciós felek közti konfliktus új erőre kapott. Matovič további tesztelést sürgetve újfent Sulíkot kezdte el okolni a kialakult helyzetért, míg a gazdasági miniszter – immár Zuzana Čaputová köztársasági elnökkel az oldalán – aki arra kérte a miniszterelnököt, hogy a járványhelyzet kezelését szakértőknek adja át, és aki több alkalommal is negligálta a járványügyi szakemberek véleményét az egyes intézkedések meghozatalakor. A sok esetben nyilvánosan, a szlovák sajtón keresztül történő üzengetések különösképp Igor Matovičot jellemezték, aki sokszor az érzelmeitől vezérelve nyilatkozott a szlovák sajtónak. A miniszterelnök több alkalommal is hevesen bírálta Sulíkot, egy december közepén tartott rádióinterjúban pedig egyenesen idiótának nevezte, majd lemondásra szólította fel a gazdasági minisztert.

Politikai káoszt okoznak

A XXI. Század Intézet által tavaly publikált Európai Stabilitás Index alapján Magyarország az egyik legstabilabb ország az Európai Unióban, mely a gazdasági stabilitás mellett jelentős részben annak köszönhető, hogy cselekvőképes kormánya van – hangsúlyozza Deák Dániel. Jól látszik, hogy a politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is:

Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, az országa gazdasági válságot is megfelelően tudta kezelni.

A magyarországi ellenzéki pártok által létrehozandó hatpárti koalíciós kormány ezt a versenyelőnyt sodorná veszélybe, ugyanis egy ilyen szivárványkoalíció még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Magyarországtól mindenképpen idegen az ilyen típusú koalíciós irányítás:

a baloldal eddig csak a liberálisokkal fogott össze, míg 1998 és 2002 között Orbán Viktor vezetésével csupán jobboldali pártokból álló koalíciós kormány vezette az országot.

Borítékolni lehet tehát, hogy a balliberális politikusok kormányra kerülésük esetén azonnal politikai káoszt hoznának magukkal. Ez már jól látható az egyes ellenzéki vezetésű önkormányzatokban is, ahol felbomlott a szivárványkoalíció. Ilyen település Göd, Eger, Szolnok, Pécs vagy például Ferencváros, ahol néhány hónap alatt egymásnak estek az ellenzéki politikusok. Több ellenzéki polgármester csak a rendkívüli jogrendnek köszöneti azt, hogy hivatalban maradt, hiszen annak köszönhetően egy személyben képesek döntéseket hozni. Ugyanez várható tőlük kormányon is, ahogyan 2010 előtt az MSZP–SZDSZ-koalíció is felbomlott, úgy ez a még színesebb hatpárti összefogás is erre a sorsra van ítélve – zárul az elemzés.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.