Alapjogokért Központ: A baloldal veszélyezteti a sajtószabadságot

Fekete-Győr András elhallgattatná azokat az újságírókat, akik az övétől eltérő véleményt képviselnek.

Az Alapjogokért Központ levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek, amelyben bemutatják a magyarországi baloldal legradikálisabb nyilatkozatait. A levelet az agytröszt szerint az indokolja, hogy „a hazai ellenzék és balliberális »jogvédő« szervezetek rendszeresen kürtölik tele a nemzetközi nyilvánosságot hírhamisításaikkal, miszerint Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság, a demokrácia, az alkotmányosság. Most, amikor a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő Gyurcsány-féle roncsderbi egyik másodhegedűse, Fekete-Győr András valóban újságírókat fenyeget, hallgatnak”.

– Ezért úgy döntöttünk, hogy mi tájékoztatjuk a valóságról az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagjait, arról, hogyan is viszonyul a baloldal az általa oly sokat emlegetett szabadságjogokhoz – írta Facebook-oldalán az Alapjogokért Központ, amely a levelek tartalmát is megosztotta. Íme:

Tisztelt Biztos/Képviselő Asszony/Úr!

Sokat hallani manapság arról, hogy hazánkban „megszűnt a jogállamiság” és „veszélyben van a demokrácia”. Mindez már évek óta az európai közbeszéd tárgya, nem csupán az Európai Parlament képviselői körében, de az Európai Bizottságban is. Ha az úgy nevezett „ellenzéki összefogás” vezetőinek elmúlt időben tett nyilatkozatait nézzük, tarthatunk tőle, hogy ezek a vádak akár valósággá is válhatnak. Mint azt bizonyára tudják, ez a baloldali koalíció szocialista, szélsőjobboldali, liberális és zöld pártokból áll. Politikusaik pedig sajnálatos módon egyre gyakrabban tesznek olyan kijelentéseket, melyek – ha azokat tettek is követnék – az alapvető jogok magyarországi érvényesülését veszélyeztetnék.

Nemrég Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje, az úgynevezett ellenzéki összefogás egyik befolyásos vezetője pár napja egy Facebook-videóban kijelentette, hogy ha hatalomra kerülne, radikális lépésekre szánná el magát, és elhallgattatná azokat az újságírókat, akik az övétől eltérő véleményt képviselnek:

„Ebben én radikálisabb vagyok, mint a többség. Azokat a propagandistákat, akik ott vannak a TV2-ben, ott vannak az Origóban, én őket egy időre eltiltanám a foglalkozásuktól!”

Fekete-Győr András nem akar lemaradni Gyurcsány mögött Fotó: Teknős Miklós

Nem ez az első eset, amikor Fekete-Győr András szóban vagy tettben szembefordult a sajtószabadság eszményével: 2017 májusában berontott az Origó szerkesztőségébe, hogy kérdőre vonjon egy újságírót, aki cikkében a Momentum Mozgalom pénzügyi hátterét firtatta. Vállalhatatlan tettét utóbb azzal magyarázta, hogy úgy érezte, ideje „elbeszélgetni” a publicistával. Később hangsúlyozta, hogy mindezt nem bánta meg:

„Még egyszer megcsinálnánk, ha tehetnénk, igen.”

És nem Fekete-Győr András az egyetlen az ellenzéki oldalon, aki támadást indítana magyar állampolgárok egyes csoportjai ellen! A korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke – az „ellenzéki összefogás” értelmi szerzője –, Gyurcsány Ferenc nemrég egyértelműen jelezte, hogy a Fidesszel szimpatizáló embereket ellehetetlenítené és száműzné a közéletből. (Mint arra bizonyára emlékeznek, 2006-ban – kormányzása idején – a rendőrség brutális kegyetlenséggel lépett fel békés tüntetők ellen). Tavaly egy Facebook-bejegyzésében az alábbiakat írta a magyar kulturális életről és Vidnyánszky Attiláról, a Nemzeti Színház igazgatójáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnökéről, Kossuth- és Jászai Mari díjas művészről:

„Készülni kell. Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. Levegőtlen világ azoknak, akik megölték a magyar szabadságot.”

Mint azt már említettük, ezen „ellenzéki összefogásnak” része a szélsőséges, radikális Jobbik is. A balliberális oldal, mely előszeretettel vádolja politikai ellenfeleit legfőképp a magyar konzervatívokat – a „demokrácia leépítésével”, egy olyan politikai mozgalommal fogott össze, melyet nem is olyan régen ők is „náci pártnak” tituláltak. Nem is ok nélkül, hiszen például Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője korábban számos antiszemita kijelentést tett. Ismert hírhedt parlamenti felszólalása 2012-ből. Ebben úgy fogalmazott: szerinte itt lenne az ideje annak,

„hogy felmérjük azt, hogy a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

Egy másik alkalommal, egy Palesztina-párti tüntetésen Gyöngyösi Márton a sajtó becsmérlését ötvözte az antiszemitizmussal:

„A cionista befolyás alatt álló nyugati média folyamatosan a cionista propagandát hangoztatja az egész világban.”

Vajon lehet-e tovább menni ezen a veszélyes úton? Egyesek sajnos már meg is tették. Az elmúlt években baloldali és liberális jogászok, szervezetek elkezdték lefektetni az ideológiai alapjait is a sajtó működésébe történő antidemokratikus beavatkozásoknak. A Társaság a Szabadságjogokért, magát „jogvédőnek” nevező szervezet például 2017-ben részletes írásban fejtette ki, hogy a számukra nem szimpatikus újságírók és sajtóorgánumok miért is „nem hivatkozhatnak a sajtószabadságra” munkájuk végzése során. Ez a felháborító, de professzionálisan felépített rágalomhadjárat egyértelműen szembemegy a médiapluralizmus követelményeivel, és olyan elfogadhatatlan, diszkriminatív helyzethez vezethet, melyben – pusztán politikai megfontolások alapján – bizonyos újságírókra kiterjed a sajtószabadság, másokra pedig nem.

Ez az ellenzéki pártokból és progresszív „civil szervezetekből” álló , valóban igen diverz szövetség, melyet áthat a „nyílt társadalom” eszmerendszere, nem pusztán a sajtószabadság ellen intézne támadást, de a demokrácia alappilléreit is lerombolná.

Miután megvizsgáltuk a magyar baloldal megközelítését a sajtó és a média területén, vegyük szemügyre a teljes képet! Az egyik ismert baloldali jogász, Fleck Zoltán tavaly nyáron például azt irányozta elő, hogy egy esetleges baloldali győzelem esetén egy időre fel kellene függeszteni a jogállamiságot:

„Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.”

A tendenciákat figyelve az sem meglepő, hogy ezt a véleményt több ellenzéki jogász is osztja. Baloldali ügyvédek, „jogtudósok”, és még az Alkotmánybíróság egy korábbi tagja is nyíltan azt javasolják, hogy ha csak feles többséget is szerez a baloldal a jövő évi választásokon, akkor is módosíthatja a sarkalatos törvényeket és az Alaptörvényt is – pedig ezek kétharmados többséget igénylő jogszabályok.

Az „ellenzéki összefogás” kötelékében repülő politikusok és a holdudvaruk fent említett megnyilvánulásai teljesen egyértelmű képet festenek arról, milyen „demokráciát” is szándékoznának meghonosítani hazánkban abban az esetben, ha 2022-ben megkapnák a kormányalakítás lehetőségét – fejezte be levelét az Alapjogokért Központ.