Közérthető formában magyarázza el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) videója, hogy mit csinál az emberi szervezetben a koronavírus elleni vakcina – írta meg a hvg.hu.
A videó bemutatja a modern, mRNS alapú, illetve a hagyományos védőoltások közti különbséget. A filmből kiderül, hogy az mRNS vakcinák nem tartalmaznak egész vírust, csupán a vírus egy fontos alkatrészének, az úgynevezett tüskefehérje tervrajzát. Az oltással csak ezt a tervrajzot, egy rövid RNS-darabot juttatnak be a szervezetbe. Ez a kis darab az izomba jutva beindítja a tüskefehérjék gyártását, később pedig lebomlik.
A hagyományos alapra épülő vakcina viszont egy elölt, gyengített, ám teljes vírust juttat a testbe. A kulcsszerep itt is a tüskefehérjéé, hiszen a tüskefehérjét a testben található dendritikus sejtek idegen anyagként mutatják be a testszerte járőröző, segítő T-sejteknek. Ezek az úgynevezett segítők riasztják a szervezet immunválaszának két fő végrehajtóját, az ölő sejteket és az ellenanyag-termelő sejteket. Az ellenanyagok beborítják a testbe bejutó koronavírust, így meggátolják, hogy az a sejtfalhoz tudjon kötődni és így fertőzést okozzon. Az ölősejtek pedig a már fertőzött sejteket pusztítják el.
Így – a védőoltásoknak köszönhetően – a koronavírus következtében betegség nem alakul ki, ha pedig igen, az is jóval enyhébb lesz, mint vakcina nélkül – nyugtatnak meg a szakemberek. A vakcinák fontos tulajdonsága, hogy mind az ölő-, mind az ellenanyag-termelő sejtek memóriasejteket is létrehoznak, így immunmemóriát alakítanak ki – tudhatjuk meg az MTA kisfilmjéből.
