Gulyás Gergely: Magyarország az egészségügyre költi a legtöbbet a helyreállítási alapból

Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.

Budapest, 2021. április 7. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. április 7-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben több mint másfél órás vacsorán egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel számtalan kérdést érintettek. – A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Ursula von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről – mondta.

A tárcavezető közölte, bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette,

Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd,

a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki.

Kiemelte,

a legtöbb forrást az egészségügyre szánják,

a hálapénz megszüntetését tartalmazó új egészségügyi rendszer ugyanis lényegesen többe kerül az országnak, ezért jó lenne, ha annak költségeihez az Európai Bizottság is hozzájárulna az első években.

– Emellett

Magyarország fővárosi és vidéki egészségügyi fejlesztéseket is megvalósít, amelyek tovább javíthatják a lakosság ellátását

– tette hozzá Gulyás Gergely.

A miniszter szólt arról is,

kiemelten támogatják majd a károsanyag-kibocsátás csökkentését, ezen belül a kötöttpályás közlekedés korszerűsítését, továbbá a felsőoktatást és a körforgásos gazdaságra történő átállást.

Hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnöke tisztán és reálisan látja a helyzetet, vagyis azt, hogy Magyarországon átláthatóan biztosított a helyreállítási alap felhasználása.

Gulyás Gergely közölte, Orbán Viktor elmondta Ursula von der Leyennek, hogy az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy Oroszország- és Kína-stratégiát. – Európának világos elvek mentén kell Oroszországgal együttműködnie – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, tudomásul veszik, hogy vannak tagállamok, amelyek biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, de

Európa már csak a nyersanyaghiány miatt sem mondhat le az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokról.

Gulyás Gergely szerint erre jó példa Németország, amely erről soha nem is akart lemondani.

A Miniszterelnökség vezetője beszámolt arról is, hogy

Orbán Viktor és az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió külkapcsolatairól is tárgyalt.

– Jelenleg az amerikai–orosz és az amerikai–kínai viszony is rendkívül feszült, az Egyesült Államok pedig „kevésbé önálló szereplőként” kívánja bevonni ebbe a helyzetbe Európát – mondta a tárcavezető.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának az áldozatává válna. Megjegyezte, hogy minden észszerű javaslatot mérlegelnek a helyreállítási alappal kapcsolatban, és örülnek, ha konszenzusra lehet jutni a fővárossal. De

ha a budapesti városvezetés a nemzetközi színtéren szeretné kifejezni egyet nem értését, akkor abból az látszik, hogy az erről szóló vitáknak nem a konszenzusteremtés a célja, hanem hogy „ők a különvéleményüket kifejezhessék”.

A tárcavezető elmondta, a jogállamisági jelentés csak említés szintjén került szóba a találkozón. Mindenki örömmel nyugtázta ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál.

– Magyarország modellértékű demokrácia – jelentette ki Gulyás Gergely, majd azt mondta:

– Mi a jogállamiság kérdését is fontosnak tartjuk, csak azt nem szeretjük, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben

a migrációt következetesen elutasító, a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben.

A Miniszterelnökség vezetője végül megjegyezte, hogy meglepte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a védettségi igazolványhoz kapcsolódó előírásokat érintő bírálata, nem azért, mert kritikus, hanem mert igénytelen. Kiemelte, hogy az alkotmányos szabályozás alapján akkor van mód a különbségtételre, ha az nem önkényes. Bizonyos szolgáltatások igénybevételének a védettségi igazolványhoz kötése azonban mások egészségének a védelmét szolgálja, ráadásul nem egyedülálló megoldás, az EU számtalan más országa fogadott el hasonló szabályokat, például a szomszédos Ausztria is.

(A borítóképen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)