időjárás 12°C Adalbert 2022. szeptember 27.
logo

Botcsinálta oktató lehetett Karácsony

Munkatársainktól
2021.05.18. 05:50
Botcsinálta oktató lehetett Karácsony

Súlyos kérdések merültek fel Karácsony Gergelynek a Corvinus Egyetemen végzett adjunktusi tevékenységének jogszerűségével kapcsolatban. Valószínűsíthető az is, hogy a Párbeszéd kormányfőjelöltjének tanulmányi eredményei olyan rosszak voltak, hogy érettségi után sehova sem vették fel.

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy Karácsony Gergely eleve csak surranópályán volt képes bekerülni a felsőoktatásba, és a tanulmányait, illetve az oktatói karrierjét végigkísérték a különböző trükközések, kétes, vagy kifejezetten jogellenesnek tűnő megoldások.

Lapunk kiderítette, hogy Karácsony éveken keresztül jogtalanul tölthetett be adjunktusi pozíciót a Corvinus Egyetemen.

A parlament.hu-n fellelhető életrajza szerint 2008 és 2012 között volt az intézmény adjunktusa, ám a jogszabályok alapján úgy tűnik, hogy törvényesen nem tevékenykedhetett volna ebben a munkakörben. Ugyanis a 2005-ben elfogadott és 2007. január 1-től hatályos felsőoktatási törvény szerint adjunktus csak az lehetett, aki elvégezte a hároméves doktori iskolát, vagy pedig egyéni felkészülés után sikeresen számot adott a tudásáról egy vizsgabizottság előtt, és így doktorjelölti státuszba került. A doktorjelölteknek ezután pedig két év áll rendelkezésükre a PhD-fokozat megszerzésére.

Tanári pályáját végigkísérték a trükközések, a kétes megoldások
fotó: Mirkó István

Ehhez képest Karácsony az életrajzai szerint 2007-ben az ELTE ÁJK politikatudományi intézetében kezdte meg a doktori képzést, s ha kitöltötte a 36 hónapos doktori képzést az ELTE-n, akkor 2010-ig nem alkalmazhatták volna adjunktusként.

Abban az esetben pedig, ha Karácsony Gergely az adjunktusi kinevezésekor, azaz 2008-ban már doktorjelölt volt, akkor pedig 2010-ben járt le a kétéves határidő a doktori cím megszerzésére. Ez azonban a politikus esetében nem történt meg, így ezután már elvileg nem foglalkoztathatták volna adjunktusként.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a doktori fokozat megszerzéséhez két középfokú nyelvvizsga kell, Karácsony pedig eggyel sem rendelkezik.

Mint korábban beszámoltunk róla, Karácsony a 2000-es évek elején, szintén sikertelenül próbált doktori címet szerezni a Corvinus Egyetemen, ám erről a kísérletről mélyen hallgat az önéletrajzaiban.

Ugyancsak érdemes felidézni, hogy a miniszterelnök-jelölt maga ismerte el egy minapi Facebook-bejegyzésében, hogy a gimnáziumban „nem voltam túl jó tanuló”, s nem véletlenül állíthatta, hogy „fogalma sincs”, hol lehet az érettségi bizonyítványa. Meglehet,

a főpolgármester annyira rossz jegyekkel zárta a középiskolai tanulmányait, hogy sehova sem vették volna fel, és még az is lehet, hogy sehova se adta be a jelentkezését.

Erre utal, hogy a Károli Gáspár Egyetemre – ahol Karácsony végül megkezdte a hallgatói létét – 1993 tavaszán, vagyis Karácsony érettségije idején még nem lehetett jelentkezni. Az intézmény csak 1993. szeptember 21-e után kapta meg az engedélyt, hogy magán-felsőoktatási intézményként bölcsészkart alapítson Budapesten. Jelentkezni és beiratkozni a hó végén, illetve október legelején lehetett, és két szemeszterre 45 ezer forintos tandíjat kellett fizetni. Karácsony 1995-ben kérte az átvételét az ELTE szociológia szakára. A manőver 90 ezer forintjába került a három gyerekkel özvegyen maradt édesanyjának.

Azzal kapcsolatban is merülnek fel kérdések, hogy Karácsony szerezhetett-e egyáltalán diplomát az ELTE-n nyelvvizsga nélkül.

Bár a felsőoktatási törvény csak 1996-tól tette az egyetemi diploma feltételévé a nyelvvizsga megszerzését, 1988-tól folyamatosan egyre több felsőoktatási intézményben szabták meg ezt a követelményt. Nádasdy Ádám, az ELTE BTK Oktatási Reformbizottságának elnöke (az egyetem Szociológia Tanszéke Karácsony egyetemi évei alatt még a Bölcsészettudományi Karhoz tartozott) már 1992-ben azt nyilatkozta a sajtónak, hogy náluk a diplomához egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsgát kell felmutatni.

Karácsony Gergely idegennyelv ismeretének hiánya a miniszterelnök-jelöltsége kapcsán is reflektorfénybe került. Számos elemző és politikus vélte úgy, hogy egy ország vezetéséhez nyelvismeret is szükséges, és felmérések szerint a magyarok túlnyomó többsége is elvárja a mindenkori kormányfőtől, hogy legalább angolul beszéljen.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.