Az elmúlt hetekben Karácsony Gergely egyre furcsább magyarázatokkal állt elő hiányos nyelvtudását illetően, de a baloldali politikus váltig állítja, hogy tud angolul, sőt, makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy erről nyelvvizsga-bizonyítványa is van.
A főpolgármester idegennyelv-tudása most épp az ATV Egyenes beszéd című műsorának tegnap esti adásában került szóba. Karácsony Gergelynek a mintegy negyedórás beszélgetés legvégén tette fel a kérdést a műsorvezető, hogy van-e nyelvvizsgája, mire a politikus röviden annyit felelt: van. A műsoridő lejártára hivatkozva a riporter nem firtatta tovább a témát, inkább gyorsan elköszönt, pedig érdemes lett volna a részletekről kérdezni a miniszterelnök-jelöltségre pályázó politikust, hiszen köztudott, hogy 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyelvi lektorátusán szerzett úgynevezett lektorátusi nyelvvizsgát, amit az akkori szabályok szerint a felsőoktatási intézmény elfogadott a diplomaszerzés feltételéül.
Karácsony Gergely ma újabb információval állt elő: hogy nyomatékosítsa az általa elmondottakat, megosztotta közösségi oldalán a nyelvvizsgája dátumát. Eszerint 2000. május 29-én adott számot a tudásáról, a dátum azonban semmi újdonsággal nem szolgál, hiszen egyértelműen látszik belőle, hogy ez csakis az ELTE-n tett lektorátusi vizsga lehet, ami – mint ahogy már megírtuk – az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának állásfoglalása szerint soha nem számított állami vagy államilag elismert nyelvvizsgának.
Mi több, lapunk több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy a lektorátusi vizsga nehézségi fokát tekintve semmiképpen sem ér fel a középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga szintjével.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke például azt mondta lapunknak: az egyetemi lektorátusokon tett vizsgák valahol a mai alapfok és középfok közötti szinten lehettek.
– Az államilag akkreditált nyelvvizsgák rendszere csak 2000-ben jelent meg Magyarországon, előtte mindössze egy, a Rigó utcai nyelvvizsga létezett állami nyelvvizsgaként. Az egyetemi kari lektorátusok saját követelményrendszerekkel működtek, vagyis ahány ház, annyiféle nyelvvizsga, annyiféle szakmai színvonal. Az elvárás mindenhol különböző volt, és tulajdonképpen mérőeszköz sem állt rendelkezésre, amivel összehasonlíthattuk volna az egyes lektorátusok tesztjeit – magyarázta a szakember.