Karácsony maga ismeri el, hogy nincs középfokú nyelvvizsgája

Kérdésekkel fordultunk Karácsony Gergely főpolgármesterhez, miután az ATV műsorában a minap azt állította, van nyelvvizsgája. Arra voltunk kíváncsiak, hogy kijelentésével az ELTE-n szerzett lektorátusi vizsgára gondolt-e, és ha igen, miből gondolja, hogy az megfelelt a tanársegédi pozíció betöltéséhez szükséges kritériumoknak.

Magyar Nemzet

2021. 06. 09. 13:16

Karácsony Gergely makacsul ragaszkodik ahhoz a teóriához, hogy neki márpedig van nyelvvizsgája. Mint azt tegnap megírtuk, a főpolgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfő esti adásában bizonygatta, hogy rendelkezik az említett bizonyítvánnyal, sőt nem sokkal később a Facebook-oldalán közzétette az ominózus „nyelvvizsga” dátumát.

Lapunk az elmúlt hetekben többször is kereste a főpolgármestert a nyelvvizsgája kapcsán, de kérdéseinkre eddig nem érkezett válasz. Tegnapi kijelentése nyomán azonban ismét rákérdeztünk: a 2000-ben megszerzett ELTE-s lektorátusi vizsgáról beszélt-e a tévéműsorban nyelvvizsgaként, és ha igen, akkor miből gondolja, hogy ez elegendő a tanársegédi, illetve adjunktusi pozíciók betöltéséhez, hiszen köztudott, hogy azokhoz államilag akkreditált bizonyítvány kell.

Megírtuk azt is: az Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának állásfoglalása szerint Karácsony nyelvi papírja soha nem számított állami vagy államilag elismert nyelvvizsgának. Mi több, lapunk több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy a lektorátusi vizsga nehézségi fokát tekintve semmiképpen sem ér fel a középfokú C típusú állami nyelvvizsga szintjével.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke például azt mondta lapunknak: az egyetemi lektorátusokon tett vizsgák a mai alap- és középfok közötti szinten lehettek.

– Az államilag akkreditált nyelvvizsgák rendszere csak 2000-ben jelent meg Magyarországon, előtte mindössze egy, a Rigó utcai nyelvvizsga létezett állami nyelvvizsgaként. Az egyetemi kari lektorátusok saját követelményrendszerekkel működtek, vagyis ahány ház, annyiféle nyelvvizsga, annyiféle szakmai színvonal. Az elvárás mindenhol különböző volt, és tulajdonképpen mérőeszköz sem volt, amivel összehasonlíthattuk volna az egyes lektorátusok tesztjeit – magyarázta a szakember.

Hozzátette: a teljesítményszintek részletes leírását tartalmazó központi európai keretrendszert is csak ugyanebben az évben, vagyis 2000-ben publikálták hivatalosan, és a rendszer lassú kikristályosodását követően nagyjából 2008-tól mondható el, hogy olajozottan működik az akkreditáció. Mindebből következik, hogy egy húsz évvel ezelőtti lektorátusi (vagy akár állami) nyelvvizsga gyakorlatilag értelmezhetetlen a mostani középfokú, B2 szintű nyelvvizsgákhoz képest, sőt a vizsgáztatás eltérő szemléletmódja miatt talán összehasonlítani sem érdemes.

Karácsony vizsgabizonyítványát egyébként kérésünkre sem bocsátotta lapunk rendelkezésére az ELTE. Adatigénylésünkre közölték, hogy a hallgatók és volt hallgatók személyes adatai nem számítanak közérdekből nyilvános adatoknak, és ezt az sem befolyásolja, hogy éppenséggel Budapest jelenlegi főpolgármesteréről van szó.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az OH is vizsgálódik Karácsony Gergely nyelvtudása ügyében, mert kérdéseket vet fel, hogy állami nyelvvizsga hiányában hogyan vállalhatott 2004 és 2008 között tanársegédi, majd 2008 és 2012 között adjunktusi állást a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megléte ugyanis az egyetemi szabályzat szerint feltétele volt az említett munkakörök betöltésének.

Mint ismeretes, a Karácsony nyelvtudása körüli botrány azután pattant ki, hogy a főpolgármester a The Economist brit lapnak adott interjújával komoly belpolitikai botrányt kavart. Karácsony a miniszterelnök testalkatán gúnyolódott, ami miatt bocsánatot kellett kérnie Orbán Viktortól. Ezután került terítékre, hogy a főpolgármester vajon milyen fokon beszél angolul.

„Az egyetemi angoltanárom mondta, hogy nekem valószínűleg diszlexiám lehetett iskoláskoromban”

Karácsony először azt bizonygatta, hogy tud angolul, és erről papírja is van. Májusban, egy magyarázkodó Facebook-bejegyzésében trükkösen azt érzékeltette, hogy középfokú nyelvvizsgája van. „A miniszterelnök beszélt angolja alighanem jobb, mint az enyém, legalább annyi különbség van a nyelvtudásunk között, mint amennyi egy Angliában töltött Soros-ösztöndíj és egy egyetemen megszerzett középfokú nyelvvizsga között feszül” – írta a posztjában. Röviddel ezt követően azonban ő maga ismerte el, hogy ami neki van, az bizony nem államilag elismert nyelvi bizonyítvány. „Egyetemi lektorátusi nyelvvizsgát szereztem 2000-ben az ELTE Idegen Nyelvi Lektorátusán, akkor az volt a diploma feltétele” – árulta el a Telexnek adott interjújában.

Az elmúlt hetekben a főpolgármester egyre furcsább magyarázatokkal állt elő hiányos nyelvtudását illetően. – Megválasztásom után vállalok egy angol nyelvű nemzetközi sajtótájékoztatót, amelyen például bejelentem, hogy a Fudan Egyetem nem fog megépülni. Vadul nem kell tanulnom, de próbálom majd kicsit felfrissíteni; nekem hiperpasszív angoltudásom van, most egy kicsit aktivizálom – fogalmazott Karácsony az ATV stúdiójában.

Később arra hivatkozott, hogy csak a szaknyelvet érti meg, ezután a gyermekkori diszlexiáját emlegette: – Az én esetem az angollal annyiban speciális, hogy huszonéves koromban az egyetemi angoltanárom mondta, hogy nekem valószínűleg diszlexiám lehetett iskoláskoromban, amit azóta kinőttem, vagy azt hiszem, ez a szakszerű kifejezés, kompenzáltam.

Mindeközben egyre több videófelvétel bizonyítja, hogy a nemzetközi sajtóeseményen rendszeresen tolmácsra van szüksége, a neki angol nyelven feltett újságírói kérdésekre pedig nem tud válaszolni.