Kriminálpszichológus is kivizsgálja az önjelölt magyar mudzsahedint

Az ISIS-re felesküdött, múlt kedden elfogott kecskeméti egyetemista huszonegy iszlamista szervezetet, honlapot, közösséget lájkolt. A Jótékonysági Béke Alapítvány is a kedvencei között van, az alapítványt többször is körbelengte a terroristagyanú.

Saleh Tayseer 2012-ig az Iszlám Egyház elnöke is volt MTI Fotó: Magócsi Márton Fotó: Magócsi Márton

A radikalizálódott és az ISIS-re felesküdött V. Kende kapcsolatrendszerét vizsgáló TEK-felderítők és ügyészségi nyomozók mellett a kriminálpszichológusra is komoly feladat vár. Meg kell állapítani, hogyan jutott odáig, hogy öngyilkos merényletre is hajlandónak mutatkozott. Hogy jutott el odáig, hogy muszlim nevet is felvett, hogy az Instagram-oldalát Hüsseyin Ziyad V. néven jegyezze a 21 éves, kecskeméti egyetemista.

A kriminálpszichológusnak ehhez úgynevezett mélyinterjúkat kell készítenie a letartóztatásban lévő, terrorcselekmények előkészületével gyanúsított Kendével. Nem zárható ki, hogy az alsóbb iskolái során érte olyan trau­ma, hogy a pandémia alatti távoktatás mögé bújva laptopján előbb iszlamista ismeretterjesztő oldalakat, hírközlési csatornákat, majd egyre radikálisabb közösségeket, szervezeteket keresett és talált.

Saleh Tayseer 2012-ig az Iszlám Egyház elnöke is volt
Fotó: Magócsi Márton / MTI

A közösségi oldalait vizsgálva árulkodó jelei vannak a radikalizálódásnak. A Facebook-oldalát elemezve láthatjuk, huszonegy iszlamista szervezetet, honlapot, közösséget kedvel. A kibernyomozók nyilvánvalóan meg fogják állapítani a házkutatáskor lefoglalt, V. Kende által használt laptopon és okostelefonon kezdeményezett levelezések, üzenetek pontos hálóját, hogy kivel, mikor csevegett a világhálón. Az is ki fog derülni, hogy az általa kedvelt iszlamista tartalmakra külön rákeresett-e a világhálón, és hogy az adott szervezettel mikor vette fel a kapcsolatot.

Az is ki fog derülni, hogyan jutott el a Jótékonysági Béke Alapítványhoz, amelynek önmeghatározása szerint a Magyarországon élő, erre rászoruló muszlimokról való gondoskodás a feladata. Csakhogy az alapítványt többször is körbelengte a terroristagyanú.

Hogy mást ne mondjunk, az alapítvány kuratóriumának jelenlegi elnöke 2003 márciusától Saleh Tayseer, Magyarországon élő palesztin fogorvos lett. Róla 2004 áprilisában hallott először a közvélemény, amikor terrorcselekmény előkészítésének gyanúja ­miatt elfogta a Nemzeti Nyomozó Iroda.

A gyanúsítás szerint 2003-ban megbízást adott két férfinak: az egyiket robbanószer beszerzésével, a másikat pedig a budapesti Zsidó ­Múzeum felrobbantásával bízta meg. Tayseer két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd a Fővárosi Főügyészség bejelentette, bizonyítékok híján nem emelnek vádat ellene. Tayseer – aki egyébként 2012-ig az Iszlám Egyház elnöke is volt – beperelte az államot: először kétszáz-, majd végül harmincmillió forintot kért, de ebből csak kétmilliót ítéltek meg neki.

A szervezet három alapítójának egyike azonban Tayseernál is fontosabb. Ő a boszniai diplomata-útlevéllel rendelkező, akkor 58 éves Hassenein volt. A Nemzetközi Antiterrorista és Biztonsági Szakértők Szövetsége állítása szerint a Hassenein által vezetett, bécsi székhelyű Harmadik Világ Jótékonysági Ügynökséget (Third World Relief Agency – TWRA) szoros szálak fűzték Oszama bin Laden terroristavezérhez, aki anyagi hozzájárulásokkal segítette az ügynökség munkáját az 1990-es évek első felében. A The Washington Post 1996-ban leplezte le, hogy a ­TWRA-t az egyiptomi Sheik Omar Abdel Rahman is támogatta, akit a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen 1993-ban elkövetett első terrortámadás szellemi atyjaként tartanak számon.

Az előzmények ellenére az alapítvány ma törvényesen működik hazánkban, ellenkező esetben már betiltották volna. Kérdés, hogy az alapítvány ernyője alatt, a kuratórium, illetve annak elnöke tudta nélkül volt-e olyan radikális iszlamista, aki felkarolta V. Kendét.